A Perseverance marsjáró egyik legfontosabb feladata azoknak a marsi kőzetmintáknak a beszerzése, amelyeket a későbbiekben bizonyos kijelölt pontokon hagy a bolygó felszínén, ahonnan egy odaérkező rover összegyűjti őket és visszaszállítja a leszállóegységhez. A Földre valamikor a 2030-as évek elején érkeznek vissza a minták, ahol a laboratóriumokban elemzik majd a tartalmukat a kutatók, többek között a földönkívüli mikroszkopikus élet lehetséges jelei után kutatva. A feladat kivitelezéséhez a mintákat mindenképpen vissza kell hozni a Földre, a vizsgálathoz szükséges berendezések ugyanis olyan nagyok, hogy a Marsra juttatásuk túl komplex feladat lenne.

A projekt első felét a NASA kivitelezi a Mars 2020 misszió keretében, ennek a része a Perseverance és az Ingenuity Marsra küldése és a kőzetek begyűjtése, a további feladatok pedig az Európai Űrügynökségre hárulnak, ők küldik majd a minták visszajuttatására szolgáló űreszközöket a bolygóra a Mars Sample Return küldetés során. A Perseverance fedélzetén 43 tartály található, ezekből minimum 20 megtöltése a cél, de az első próbálkozás, melyre augusztus 6-án került sor a Jezero kráterében, sikertelennek bizonyult.

A földi irányítóközpont személyzete a fúrást végig figyelemmel kísérte és annak tudatában várták az eredményeket, hogy a fúrás és a mintagyűjtés is rendben lezajlott, de, miután beérkeztek az első adatok a tömegmérésről és a képek a tartályról, kiderült, hogy a mintának nyoma veszett, vagyis valójában soha nem is került bele a tárolócsövekbe. A NASA augusztus 11-én tárta nyilvánosság elé a vizsgálatok eredményét, melyek magyarázzák a minta hiányát: elmondásuk szerint a hardver megfelelően működött, a rover a parancsokat rendben végrehajtotta,

de a marsi kőzet nem volt eléggé együttműködő, vagyis a szerkezete nem felelt meg a mintagyűjtési követelményeknek.

A kőzet a kijelölt régióban túl porózus volt, így a fúrás után a furatban maradt, illetve szétszóródott a környéken, de a tartályba nem került be. Ahhoz, hogy a robotkar a kőzetdarabokat el tudja helyezni a tárolókba, nagyobb méretű egységeket kell találnia, amire a következő helyszínen, a Séítah déli részén jobb esély kínálkozik. Ott ugyanis üledékes kőzetre számítanak a kutatók, mivel a területet (ahogy a Jezero kráter egész környékét) 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelentős kiterjedésű víztömeg fedte, a Séítah déli részén viszont többféle geológiai formáció is előfordul, többek között, a homokdűnék mellett, réteges kőzetek is találhatóak a helyszínen.

A Perseverance most a régió irányába indul, a célját várhatóan szeptember elején éri majd el. A marsjáró útját az őt követő Ingenuity helikopter nemrégiben megörökítette egy, a NASA által közzétett felvételen.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech)

További cikkek a témában:

A Perseverance rover első marsi kőzetgyűjtő kísérlete valószínűleg sikertelen volt A marsjáró azokat a mintákat gyűjtötte volna be, amelyeket majd évekkel később a Földre fognak visszaszállítani, de úgy tűnik, a tartályokba nem került semmi a sikeres fúrás ellenére.
Nem lesz könnyű dolga a Perseverance-misszió irányítóinak, akiknek mostantól a marsi idő szerint kell élniük A bolygón frissen landolt marsjáró első száz napja igencsak izgalmas lesz, amihez a NASA munkatársai is kénytelenk lesznek alkalmazkodni.
Újabb rekord: a Perseverance oxigént állított elő a Mars felszínén Ez nem csak a Marsra küldött emberek miatt fontos, de üzemanyag is előállítható lesz így a vörös bolygóról visszatérő rakétáknak.