Rendhagyó kutatóállomás az Antarktiszon, ami elszabaduló jéghegyek szomszédságában üzemel

2023 / 01 / 30 / Bobák Zsófia
Rendhagyó kutatóállomás az Antarktiszon, ami elszabaduló jéghegyek szomszédságában üzemel
Hatalmas jégtömb szakadt le az antarktiszi Brunt selfjégről, a mérete London területével vetekszik. Az eseményt nem a klímaváltozás hatásai idézték elő, de a következmények kockázatosnak lehetnek a környékbeli kutatóállomás és élőközösségek számára.

Az Antarktiszon található Brunt selfjégről 1550 négyzetkilométeres és 150 méter vastagságú darab tört le január 22-én magyar idő szerint este 8 és 9 óra között: az újonnan született jéghegy az A-81 nevet kapta a kutatóktól és a keletkezése nyomán a Chasm 1 törésvonal végleg egybeforrt a Halloween-töréssel, ami a Brunt selfjégtől északkeleti irányban található. A jéghegy méreteivel nem döntött rekordot, mivel a közelmúltban elszabadult A-76 jócskán megelőzte nagyság tekintetében: az a jéghegy 4320 négyzetkilométer kiterjedésű volt, mielőtt kisebb darabokra esett szét vándorútja során, de fennmaradó részeinek egyike, az A-76A is két londonnyi területű maradt.

A Brunt selfjég a jéghegy szeparációja miatt destabilizálódhatott, mivel a Halloween-törés tovább nyílhat a beáramló jég hatása miatt,

bár a kutatók egyelőre még monitorozzák a régió történéseit műholdas felvételek segítségével.

Az A-81 elszakadása a vizsgálatok szerint egyelőre nem járt végzetes következményekkel a helyi Dawson-Lambton pingvinkolóniára nézve, amelyek otthona közvetlenül a jéghegy mellett kialakult törésnél található, legalábbis erre utalnak a madarak ürülékének elhelyezkedése alapján végzett felmérések. A helyi pingivpopuláció azonban egyszer már szerencsétlenül járt egy hasonló esemény során: 2016-ban a Halley-öbölbeli csoport fészkelőhelye kipusztult, miután a környéken a szokatlan időjárási viszonyok miatt feltöredezett a jégtakaró. Ezen a helyszínen volt az Emperor pingvinek legnagyobb kolóniája, de hamarosan a fennmaradó példányoknak át kellett költöznie a Dawson-Lambton csapathoz.

Szintén a Brunt selfjég közelében található a Halley VI Kutatóállomás is, ahol a British Antarctic Survey (BAS) kutatói végzik a tudományos munkákat, így a folyamatos műholdas megfigyelés és a környékbeli jég állapotának szemmel tartása különösen fontos lehet a közeljövőben. Az állomást 2017-ben költöztették át jelenlegi helyére, miután a selfjég területét már túl kockázatosnak ítélték. Az ESA leírása szerint a Halley VI most a törés vonalától 20 kilométerre helyezkedik el és 23 kilométerre található az állomás eredeti helyszínétől. A kutatóállomás üzemeltetői és dolgozói számítanak a területen bekövetkező folyamatos változásokra, ezért az állomást könnyen szállítható modulokból építették fel.

A hatalmas repedés a jégen, ami miatt a Halley VI odébb helyezése mellett döntöttek, 2012-ben kezdett kialakulni és idővel nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre nagyobbra növő szakadék végül elvághatja az állomást a selfjég többi részétől. A modulokat 2016-ban pakoltak össze és szállították át, a munkának pedig 2018-ban értek a végére, vagyis az állomás csak alig több mint négy éve érkezett a környékre.

Igaz ugyan, hogy a Halley VI az első olyan antarktiszi kutatóközpont, amit folytonos vándorlásra terveztek, de eddig ez volt az egyetlen alkalom, mikor más helyszínt kellett keresni a kutatóknak.

A környékbeli jégen megjelenő repedések rendszerint nyáron keletkeznek és némelyikük télen el is tűnik, de a nagyobb szakadékok folytonosan tágulnak. Az állomás dolgozói számára ezért fontos a jég állandó ellenőrzése, amit műholdas felvételekkel és radarral készült mérésekkel végeznek el. Azt még nem lehet tudni, hogy a következő költözésre mikor kerül sor, de a Brunt selfjég töredezése és a Halloween-törés növekedése kockázatokat tartogathat. A kutatóállomáson már most is új rend van érvényben: a munkatársak csak nyáron (decembertől márciusig) tartózkodnak az állomáson, amikor az esetlegesen szükségessé váló mentési akciók kivitelezése lehetséges, a téli időszakban a hatalmas szakadékok jelentette potenciális veszélyek miatt egyelőre kiürítik a modulokat.

Az állomás nyolc modulja közül a piros színű, középső egység szolgál étkezésre és közösségi tevékenységekre, a kék kabinok tartalmazzák a lakószobákat, a laboratóriumokat, irodákat, generátorokat és egyéb berendezéseket. Minden egyes egység lábai külön-külön állíthatóak, így szükség esetén az időnként másfél méter vastagságúra növő hóréteg fölé lehet emelni a létesítményt. A laboratóriumokban légköri és meteorológiai megfigyeléseket végeznek, az ózonréteggel kapcsolatos adatgyűjtést folytatnak, az űridőjárást és a klímaváltozás hatásait, valamint a tengerszint-emelkedést tanulmányozzák. Az itt összeállított űridőjárás-előrejelzések a műholdak védelméhez járulnak hozzá, az 1956 óta készülő, ózonrétegről szóló jelentések pedig segítettek az Antarktisz feletti ózonlyuk felfedezésében, ami végül a montréali jegyzőkönyv megalkotásához vezetett.

A téli időszakban jelenleg csak automatizált adatgyűjtést zajlik, de a nyári hónapok is barátságtalanok, sötétek és fagyosak a környéken, ezért az itt dolgozók közöl néhányan részt vesznek az Európai Űrügynökség programjában is, aminek célja az izoláció és bezártság hatásainak felmérése a leendő űrhajósokra nézve. A Halley VI állomás emellett egy más típusú űrprogramra való felkészülésben is részt vett: a Brunt selfjégre telepítették azokat a szeizmikus mérőeszközöket, amelyek később a Szaturnusz és Jupiter jeges holdjaira utazhatnak majd, hogy feltérképezzék a távoli világokat.

(Fotó: Copernicus Sentinel/ESA/CC BY-SA 3.0 IGO, Thomas Barningham/BAS)

Elszabadult a világ legnagyobb jéghegye Hatalmas kiterjedésű jégdarab tört le a Ronne selfjég nyugati részéről az Európai Űrügynökség megfigyelései szerint. Az új rekorder az A-76 nevet kapta és jócskán megelőzi méreteivel az eddigi legnagyobb jéghegyet, az A-23A-t.


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Így lesz az embernek lélegzetelállító angolkertje vegyszerek nélkül
Így lesz az embernek lélegzetelállító angolkertje vegyszerek nélkül
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorából kiderült, hogy hogyan dolgozik Szomoru Miklós kertész, és hogy mi köze a jövőhöz és a fenntarthatósághoz a kerteknek és a kertészeknek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.