A Ronne selfjég az Antarktisz Atlanti-óceánnal határos részén található, a Weddell-tenger partjainál. A Filchner selfjéggel együtt alkotott Filchner-Ronne az egyik legnagyobb selfjég a világon, nevét a német felfedezőről, Wilhelm Filchnerről és Edith Jackie Ronne-ról kapta. Ronne volt az első amerikai nő, aki a Déli-sark területére lépett és úgy tartja számon az utókor, mint az első olyan nőt, aki hivatalosan is munkát vállaló tagja volt egy antarktiszi expedíciónak.

A Filchner-Ronne selfjég nemcsak az Antarktisz legnagyobb selfjege, hanem a globális termohalin-keringésben is nagy szerepet játszik, amely azokat a cirkulációs folyamatokat jelenti, amelyek a mélyben zajlanak, ahol már nem a szél, hanem a vízrétegek közti hőmérsékleti és sótartalombeli különbségek vezérlik a keringést. A Filchner-Ronne alatti hideg víz segíti a nagy jégrétegek kialakulását, de arról, hogy a globális felmelegedés erre a folyamatra milyen hatást gyakorol majd, gyorsul vagy éppen lassul a régió olvadása, arról még a szakemberek között sincs teljes egyetértés, ahogy brit kutatók Nature Communicationsben publikált tanulmányában olvashatjuk.

Ami viszont biztos, hogy az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-1 missziójának műholdfelvételein jól látható, hogy a Ronne-ról nemrégen egy 4320 négyzetkilométeres szakasz levált és önálló életet kezdett a Weddell-tengerben. Az A-76 jelenleg a legnagyobb úszó jéghegy a világon, méreteivel megelőzi az A-23A-t, amely 3880 négyzetkilométer kiterjedésű és szintén a Weddell-tengerben található.

A legutóbbi rekorder, amely a Guinness rekordok könyvébe is bekerült, rövid ideig tudhatta csak magáénak az első helyezett címet, mivel mindössze tavaly decemberben nevezték ki a legnagyobb jéghegynek, azután, hogy az A68A darabokra hullott.

Az A-23A 1986 augusztusában keletkezett a mostani tartózkodási helyétől kétszáz kilométernyire, de azóta sem haladt sokat, mivel a mozgását korlátozza a talajhoz rögzült állapota. A 2017 júliusában a Larsen C selfjégtől különváló A68A (ami születésekor még majdnem 6000 négyzetkilométeres volt) viszont vándorolt a környéken és meg is fordult a tengelye körül, eközben pedig, feltehetően a tengerfenékkel való súrlódás következményeképpen, letört belőle egy 18 kilométer hosszú, 140 négyzetkilométeres darab. Mivel korábban már levált a jéghegyről az A-68B és az A-68C is, ezért a fő formáció ekkora már csak 3700 négyzetkilométer terjedelmű maradt és ezzel elvesztette elsőségét.

Az A-23A lett tehát a következő csúcstartó, de már május elején érkeztek jelek, hogy hamarosan a második helyre szorul, mivel a British Antarctic Survey tagjai már ekkor jelentették, hogy a Ronne selfjég széle leszakadni készül és ezt az Európai Űrügynökség Copernicus műholdja is megerősítette. A 170 kilométer hosszú és 25 kilométer széles jéghegy jelenleg a felszínen úszik, vagyis elődjétől eltérően nem rögzült a tengerfenékhez és megfigyelések szerint ugyanazt a pályát kezdte követni, amelyen az A68A is haladt annak idején, amely akkoriban összeütközéssel fenyegette a brit fennhatóság alá tartozó Déli-Georgiát, amely sokezer pingvinnek és fókának ad otthont. Anne Braakmann-Folgmann a Leeds Egyetem jéghegyek mozgásával foglalkozó kutatója az AFP-nek adott interjújában elmondta, noha az A-76 is Déli-Georgia felé tart, de egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni a jövőbeli útvonalával kapcsolatban, és az sem zárható ki, hogy ez a jéghegy is szétesik, mielőtt még eléri a partokat.

A világ valaha megfigyelt legnagyobb jéghegye egyébként messze túlszárnyalja méreteiben a mostani, hozzá képest aprónak tűnő formációkat. Ezt a Guinness Rekordok könyve szerint az 1956 novemberében a USS Glacier fedélzetén utazó legénység pillantotta meg a Ross-tengernél, de, műholdas felvételek híján, csak megbecsülni tudták a kiterjedését, amely szerintük 335 kilométer hosszú, 97 kilométer széles, összesen 31 000 négyzetkilométer méretű volt.

(Fotó: ESA, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Páratlan műholdfelvétellel jelentkezett az Európai Űrügynökség Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus Sentinel-1 műholdja készítette a felvételt az A-68 jelzésű óriás jégtábláról, ami három éve vált le az Antarktisztól, a Larsen-C selfjégről.
Ciprus méretű jéghegy ütközhet Dél-Georgia szigetének Amennyiben ez megtörténne az Atlanti-óceáni sziget fontos pingvin- és fókaállománya komoly veszélybe kerülne.
Rejtélyes élőlényeket találtak az Antarktisz jege alatt A kutatók most azon tanakodnak, vajon hogyan kerültek oda.