Ketyeg a végítélet órája, tavaly óta újabb húsz másodpercet vesztettünk

2021 / 01 / 30 / Justin Viktor
Ketyeg a végítélet órája, tavaly óta újabb húsz másodpercet vesztettünk
A fenyegető hír az Atomtudósok Közlönyében jelent meg 28-án, kijelentve, hogy a Végítélet Órája mindössze 100 másodpercre állt meg a prognosztizált apokalipszistől. 2020 év elején ez az érték 120 másodperc, azaz két perc volt.

Már csak 100 másodpercünk maradt

Az elkönyvelt 20 másodperc veszteséget a koronavírus járványnak, a klímaváltozás felpörgésének, illetve az újra lendületet vevő nukleáris fegyverkezésnek köszönhetjük. Akárhonnan nézzük, a tudósok szerint az emberiség ismét közelebb került az apokalipszishez legalábbis a „Végítélet Órája” szerint.

A Yahoo News hozzáteszi, hogy az atomtudósok már tavaly novemberben tudták, hogy előreállítják majd az órát, és erre tett rá egy lapáttal az USA és Irán kiújuló konfliktusa. Az óra természetesen pusztán szimbolikus figyelmeztetés, bár már több mint hetven éve, 1947 óta működik, és rendszeresen közzéteszik az állását.

A mostani értéknél még soha nem voltunk közelebb a mutató pályájának végpontjához, még az igen sok feszültséget és valóban életveszélyes helyzeteket produkáló hidegháború idején is hétpercnyi távolságra voltunk a világméretű katasztrófától.

Komplex kihívások

Az Atomtudósok Közlönye kiadójának elnöke és ügyvezető igazgatója Rachel Bronson szerint a világjárvány egyfajta „történelmi ébresztőóraként” kell funkcionáljon, és a kormányzatoknak és nemzetközi szervezeteknek oda kellene figyelni arra, hogy mennyire nem állnak készen a komplex kihívások kezelésére.

Az Atomtudósok Közlönyét (Bulletin of the Atomic Scientists) 1945-ben alapította Albert Einstein és a Chicagói Egyetem tudósai, akik segítettek a Manhattan-projekt első atomfegyvereinek kifejlesztésében. Az Atomtudósok Közlönye két évvel később hozta létre a Végítélet Óráját, az apokalipszis metaforájaként az éjfélt jelölve meg, a nukleáris robbanás korabeli reprezentációjaként pedig a visszaszámlálást jelenítve meg nulláig.

Az óra az emberiséget és a bolygót fenyegető veszélyek közvetítésére hivatott. A Doomsday Clock-ot évente állítja be a Közlöny Tudományos és Biztonsági Testülete, konzultálva a Szponzorok Testületével, melyet 13 Nobel-díjas tudós alkot. Az óra a világ nukleáris fegyverei, a klímaváltozás és az egyéb területeken fellépő zavaró technológiák által okozott katasztrófák általánosan elismert mutatójává vált.

“A maihoz hasonló krízisek idején a kormányzatok jellemző módon gyakran elhárították a felelősséget, mellőzték a tudományt és a tudósok tanácsait, nem voltak képesek egymással konszenzusban cselekedni, és így nem is sikerült megvédeniük állampolgáraik egészségét és jólétét” - mondta el Bronson.

(Forrás: Yahoo Kép: Wikimedia, Bulletin)

Ez is érdekelhet:

Komoly, belső szivárgással is járó esemény történt csütörtökön egy finnországi atomerőműben Komoly vészleállás és belső szivárgás történt a finnországi Olkiluoto 2 atomerőműben múlt csütörtökön. A létesítményben azért kellett scram-vészleállítást végrehajtani, mert valamiféle hiba történt két működő reaktorának egyikében. Szerencsére a scramet megfelelően sikerült végrehajtani, és nem történt külső radioaktív környezetszennyezés.

A szovjet taktikai atombomba-táskákból 100 darab hiányzik Rossz kezekben a taktikai nukleáris fegyverek lehetnek a végső terrorfegyverek. A taktikai nukleáris eszköz-paletta egyik eleme az úgynevezett „hátizsák” vagy „bőrönd-bomba” - lényegében egy olyan kis méretű nukleáris eszköz, amelyet hátizsákban vagy személyi poggyászban is lehet szállítani.

Amerika elveszett nukleáris tengeralattjárói A USS Thresher és a Scorpion két olyan nukleáris meghajtású tengeralattjáró, melyeket az Egyesült Államok elveszített. A hajók és legénységük tragikus története következik.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.