Miért épp a kézfogás lett az általános üdvözlési forma, amikor a testrész a kórokozók melegágya?

2020 / 03 / 18 / Perei Dóra
Miért épp a kézfogás lett az általános üdvözlési forma, amikor a testrész a kórokozók melegágya?
Baráti gesztus, üzletkötések nyélbe ütése, vallási hovatartozás kifejezése. Csak pár üzenet, amit egy kézfogás, egy puszi vagy akár ölelés közvetíthet. De vajon miért kockáztatjuk egészségünket egy röpke, formális testi kontaktusért? A történelem és a kutatók megadják a választ.

Egy elmélet szerint a kézfogás a béke gesztusaként vált ismertté, és terjedt el szerte a világon: az enyhe szorítás ugyanis bizonyította, hogy szándékaink tiszták és őszinték, és nincs takargatnivalók - azaz fegyverünk -. A jelenség már az ókori vázákon, sírköveken és kőlapokon is feltűnik, de bevett szokás volt esküvőkön, vallásos szertartásokon, illetve a fiatal katonák háborúba indulásakor. Glenys Davies művészettörténész szerint a kézfogás népszerűsége komplexitásából adódóan maradhatott fenn, hiszen valamennyi örömteli élethelyzetben alkalmazható. Feljegyzések szerint a Barátok Vallásos Társasága, közismertebb nevükön a kvékerek tették népszerűvé a kézfogást a tizennyolcadik században. A kvékerek ugyanis sokkal demokratikusabbnak találták ezt az üdvözlési formát az akkoriban népszerű kalapemelésnél, illetve szolid köhintésnél. Ahogy Michael Zuckerman, történész fogalmaz:

"A kézfogás - társadalmi helyzettől függetlenül - mindenki számára lehetővé tette a kapcsolattartást. Ez pedig napjainkban sincs másképp."

De hogy maradhatott fenn ennyi idő után is?

Kutatók egy 2015-ös izraeli tanulmány során több száz idegen kézfogását monitorozták. Kiderült, hogy köszönés után az alanyok egynegyede automatikusan megszagolta a kezét. A kutatók mindebből arra következtettek, hogy a kézfogás a kémiai jelek öntudatlan detektálása, egyfajta kommunikációs eszköz. Akárcsak az állatoknál egymás körbeszagolása. Hasonlóan érdekes a puszi eredete is, amit az ókori rómaiak beépítettek a korai kereszténységbe, így a vallási szertartásokra jellemző kísérőjévé vált.

„A rómaiaknak írt levélben Szent Pál arra utasította követőit, hogy„ üdvözöljék egymást szent csókkal ”.

Míg a középkorban a csók nemcsak a hűség szimbólumát, de a megállapodások megpecsételését is jelentette, például ingatlanok átruházásánál. Maga a puszi szó feltehetően a rómaiaktól származik, akik különböző kifejezésekkel illették a gesztust, így például udvarias változatát "basium-nak" hívták. De a puszik számában is változást tapasztalhatunk a különböző országokban: Egyiptomban három a megszokott, míg Párizsban kettő, de például a szintén franciaországi Loire Valley-ben már négy. A tizennegyedik századi pestisjárvány kitörése azonban befagyasztotta a köszöntés ezen módját, és csupán mintegy négyszáz évvel később, a francia forradalom végén éledt újjá. 2009-ben aztán ideiglenesen ismét beszüntették a sertésinfluenza miatt, legutóbb pedig a koronavírus miatt kérte a francia elnök a fizikai kapcsolatok mellőzését.

Val Curtis, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola viselkedéskutatója, „Don't look, don't touch" ("Semmit a szemnek, semmit a kéznek" - szabad ford.) című könyvében a kézfogás és a puszi elterjedésének egyik lehetséges okaként a lojalitást említi: vagyis, hogy eléggé megbízunk partnerünkben ahhoz, hogy érintkezzünk, és ezáltal 'baktériumokat cseréljünk'. Hozzátette: valójában csak az aktuális közegészségügyi állapotokon múlik, hogy az üdvözlési formák éppen elfogadott vagy kerülendő magatartásnak számítanak. 1929-ben egy Leila Given nevű nővér cikket írt az American Journal of Nursing-nak amelyben sajnálta, hogy a kézfogás elterjedése miatt az ujjbegyek összeérintése vagy az öklünk felmutatása teljesen kiveszett a hétköznapokból. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy kezeink valóságos baktériumtenyészetek, illetve megemlítette a korai tanulmányokat, amelyek azt mutatták, hogy a kézfogással könnyen elterjeszthetjük a veszélyes kórokozókat. Összegzésül azt javasolta, hogy válság idején az amerikaiak alkalmazzák inkább a kínaiak üdvözlési szokásait, "így legalább saját baktériumaink ott maradnak, ahová valók."


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.