Mivel folyamatban lévő járványról van szó, aminek a kiterjedése és a súlyossága is nagyban függ attól, hogy az országok hogyan reagálnak rá, ezért természetesen egyelőre nem lehet objektíven összehasonlítani a Covid-19-et a korábbi járványokkal, a World Economic Forumon közölt infografika tehát ebből a szempontból inkább egy érdekességnek tekinthető.

Bár a különböző baktériumok és vírusok által okozott járványok egyidősek a történelemmel, ám a nagyobb területekre, vagy akár több kontinensre kiterjedő pandémiák megjelenése már sokkal újabb fejlemény. Maga a szó a görög pan (mind) és demosz (nép) szavakból származik, így sejthető, hogy az első ilyen járvány is az ókori görögökhöz köthető.

Bár a Visual Capitalist nem számolta bele, de szakértők szerint az első pandémiának az i.e. 430 és 426 között tomboló athéni tífuszjárványt tekintetjük, ami a város lakossagának (és hadseregének) negyedével végzett, és szerepe volt abban is, hogy Athén elveszítette a peloponnészoszi háborút Spártával szemben. Bár ezt a járványt joggal nevezhetjük pandémiának, ám a tífusz annyira halálos volt, hogy sokszor előbb ölte meg az áldozatait, minthogy azok tovább adhatták volna a fertőzést, így a városállamon kívül nem terjedt szét a betegség.

A Visual Capitalist infografikáján az első pandémiaként az Antoninus-kori járvány szerepel, ami nevét a járvány alatt regnáló római császárról, Marcus Aurelius Antoninusról kapta. Vele a Gladiátor alternatív univerzumával szemben amúgy nem a fia, hanem valószínűleg a pestis végzett, a róla elnevezett, i.u. 165 és 180 között tomboló, és ötmillió halálos áldozatot követelő járvány viszont a szakértők szerint nem pestis, inkább feketehimlő vagy kanyaró lehetett.

Az Antoninus-kori járvány nem csak a halálos áldozatok számában, de a pandémia kiterjedésében is jelentős különbséget mutat az Athént sújtó ragálytól. Ez nem véletlen, hiszen a civilizáció fejlődése jelentősen segítette a járvanyok terjedését is: az agrárgazdálkodás elterjedése, a mind nagyobb városok, az egyre távolabbi kereskedelmi útvonalak, a népek közötti érintkezés lehetővé tette, hogy egy betegség az egész világon elterjedjen.

A történelem legrettegettebb betegsége, a bubópestis (avagy a dögvész) először 541-542-ben öltött pandémikus méreteket, ám az elsősorban a Bizánci Birodalmat sújtó Justinianus-pestis még "csak" 30-50 millió emberrel végzett (igaz, a Harvard kutatói és a Max Planck Intézet újabb számításai szerint az áldozatok valós száma akár több száz millió is lehetett). Mintha ez nem lenne elég, a világot egy rejtélyes köd (mint később kiderült, vulkánkitörés) is sújtotta, ami 18 hónapra elhomályosította a Napot, az átlaghőméséklet pedig 1,5-2,5 Celsius-fokkal csökkent.

Minden idők leghalálosabb járványa az 1347-1351 között tomboló bubópestis volt, ami a népnyelvbe - az áldozatok kékessé színeződött bőre miatt - Fekete Halál néven vonult be. Az éveken keresztül tartó járvány becslések szerint Európa lakosságának a felét kipusztította, miközben a világ teljes lakossága 475-ről 350 millióra csökkent. A bubópestisnek ezután még egy nagyobb kitörése volt 1855-től kezdődően, ami elsősorban Kínát és Indiát sújtotta, és 1960-ig nagyjából húszmillió ember halálát okozta.

A 20. század két legnagyobb - bár egymástól radikálisan eltérő - járványa az 1918-19-es spanyolnátha valamint az AIDS volt. Míg előbbiben alig két év leforgása alatt 40-50 millió ember halt meg, az AIDS csaknem négy évtized alatt követelt nagyságrendileg ugyanennyi (25-35 millió) áldozatot.

Az utolsó komolyabb pandémia a 2009 és 2010-ben pusztító H1N1-járvány, azaz a sertésinfluenza volt, ami különböző források szerint 200 ezer, de akár félmillió ember halálát is okozhatta, elsősorban Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Jegyezzük meg, hogy az évről-évre visszatérő, szezonális influenzajárványba a WHO szerint évente 650 ezren halnak bele világszerte, habár nem minősül pandémiának.

Bár a Covid-19 ehhez képest kiscserkésznek tűnhet, ahogy fentebb említettük, ma még senki sem tudja megtippelni sem, hány emberéletet fog követelni összességében a járvány. Az már kiderült, hogy a koronavírus halálozási rátája elmarad a legnagyobb pandémiákétól (jelenleg 3,5% körüli az ismert esetek halálozási aránya, de ebbe nincs beleszámolva a feltehetőleg igen nagy számú, enyhe lefolyású megbetegedés), ám a koronavírus sokkal fertőzőbb, mint az influenza, gyakrabban jár komoly tünetekkel, ráadásul az immunitás sem alakult ki vele szemben, így könnyen túlterhelheti az egészségügyi rendszereket.

Egyelőre az sem világos, hogy pontosan mikortól fertőz egy koronavírusos beteg, de vannak arra utaló jelek, hogy a Covid-19 már a tünetek megjelenése előtt is fertőző lehet. A szakértők szerint ezért a legjobb védekezés a járvány terjedésével szemben, ha minimálisra csökkentjük a szociális interakciót, és akkor is inkább otthon maradunk, ha semmilyen tünetet nem észleltünk magunkon.

FRISSÍTÉS 2022. 01. 03: Ez a cikk 2020. 03. 17-én jelent meg, a koronavírus-járvány első hulláma idején, így a benne szereplő adatok már nem relevánsak. Az Our World In Data statisztikái szerint a járványban mostanra mintegy 5,44 millió ember vesztette életét világszerte, amivel a COVID-19 a világtörténelem hetedik legtöbb halálos áldozatát követelő járványává vált.

(Borítókép: Getty)