Kézgesztusaink beszéd közben befolyásolhatják, hogy a többiek mit hallanak
2021 / 02 / 01 / Justin Viktor
Kézgesztusaink beszéd közben befolyásolhatják, hogy a többiek mit hallanak
Amikor az emberek beszélnek, a kezeikkel integetnek. A gesztus a nyelv alapvető eleme, mely értelmes és egyedi információkkal járul hozzá a kimondott üzenethez, tükrözi a beszélő mögöttes tudását és tapasztalatait. A kutatások szerint a kezek egyszerű fel-le mozgatása beszéd közben még azt is befolyásolhatja, hogy az emberek hogyan hallják azt amit mondunk.

Közös fogalmi eredet

A beszéd és a gesztusok elméleti kutatásai azt jelzik, hogy közös fogalmi eredetük lehet. A kapcsolatuk szorosan integrált időben, jelentésben és funkcióban is átfedve egymást a kommunikációs kontextus gazdagítása érdekében.

Szemtől szemben folyó beszélgetés közben a legtöbben gyakran használunk értelmetlennek tűnő mozdulatokat, például csapkodunk vagy integetünk a kezünkkel, amelyeket ütem-mozdulatoknak nevezünk. Ezek a mozdulatok ráadásul jellemzően a beszéd súlyponti, kiemelt szavaihoz igazodnak.

"A politikusok folyamatosan használják ezeket a gesztusokat, hogy továbbítsák üzenetüket"

- mondta el Hans Rutger Bosker a hollandiai Nijmegen Max Planck Pszicholingvisztika Intézetének tudósa. Bosker és munkatársai azt igyekeztek kideríteni, hogy mennyire fontosak ezek a mozdulatok a hangfelismerés befolyásolásában. A kutatás alanyainak olyan videókat mutattak, melyeken Bosker több jelentésű holland szavakat mondott, a jelentéstartalom attól függően változott, hogy mely szótagok voltak hangsúlyosak. Bosker minden szót egy ütemmozdulattal párosított, vagy az első vagy a második szótagra ütemezve.

Az időzítés fontos

A csapat megállapította, hogy a résztvevők átlagosan 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel érzékeltek feszültséget egy olyan szótagon melyen ütemmozdulat is volt. A nem megfelelő helyre időzített ütemmozdulatok szintén befolyásolták a hallottakat, a résztvevők 40 százaléka ezeknél “rossz” hangot hallott.

"A legegyszerűbb kézmozdulat időzítése is létfontosságú a személyes kommunikáció szempontjából. Megmutattuk, hogy a multimodális beszédészlelés valójában domináns"

- mondta Bosker. “A dolog lehet egy tanult asszociáció, de akár evolúciós okai is lehetnek. A manuális gesztusok, akárcsak a ritmus minősége, kölcsönhatásba lépnek a hangrendszerünkkel, olyan izmok használatával, melyek növelhetik a nyomást a tüdőben. Ez kihat a hangsúlyos beszédhez kapcsolódó hangminőségekre” - mondta Wim Pouw a nijmegeni Radboud Egyetemről. Javaslata szerint a gesztusok megfigyelése segíthet bennünket abban, hogy észrevegyük a változásokat a hangminőségben.

Közel emberi kommunikációra képes a Google chatbotja A különböző virtuális asszisztensek hosszú évek óta körülvesznek bennünket, beszélgetni mindazonáltal nem nagyon lehet velük. A helyzet szerencsére változóban van.

Bár egyelőre csak holland nyelven tesztelték, Bosker szerint hasonló hatások más hasonló nyelveknél is megfigyelhetőek, például az angolnál, sőt talán bármelyik nyelvnél. "Ezt a szabályt sokkal több nyelvre ki lehetne terjeszteni, nem csak hollandra, bár ez nagyon spekulatív" - mondta.

Bosker szerint ezek a kutatások még fontosabbak a jelenlegi koronavírus-járvány idején. “Az arcmaszkot viselő emberek kommunikációjában nem tudunk olvasni. Adataink elmagyarázzák, hogy milyen sokkal javítható a kommunikáció megértése, ha gesztikulálunk” - tette hozzá a tudós.

(Forrás: Frontiersin Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

A világ leggyorsabb neuromorf optikai processzora Az új processzort a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz fejlesztették a Swinburne Egyetemen, és másodpercenként 10 trillió (tízezer milliárd) művelet elvégzésére képes, ultra-nagy skálájú adatfolyamokkal dolgozva.

Néhány embernek nincs saját belső monológja. Másoknak komplett kórusa van Az egyes emberek viselkedése, pszichéje, biokémiája között nagy különbségek lehetnek, ez közhelyes tudás. Vannak azonban olyan egyetemesnek gondolt hasonlóságok, melyekről talán meglepő lehet, ha kiderül, hogy bizony ezek alól is vannak kivételek. Ilyen lehet az emberek belső, csak gondolatainkban létező hangjának, belső monológjának megléte, avagy hiánya.

Az adatok szerint a női vezetők valóban jobban kezelik a koronavírus-válságot A koronavírus járvány kitörése óta végzett elemzések egyik figyelemre méltó eredménye szerint a női vezetők kiemelkedően jól teljesítettek, az Új-Zélandi Jacinda Arderntől, Taiwan elnökén, Tsai Ing-Wenen át Angela Merkelig bezárólag. A női vezetővel rendelkező országokat példaként emlegetik a járvány kezelésében.


 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.