Az asztrofizikának különösen jól áll a detektívregény műfaja. Amíg ugyanis egy átlagos sztoriban végeznek egy gazdag előkelőséggel, addig itt az a kérdés, hogy miféle „sorozatgyilkos” tizedelheti a galaxisokat. Egy nyomozás pedig hol is kezdődhetne máshol, mint a bűntény helyszínén, ami ebben az esetben a Szűz csillagképben elhelyezkedő szabálytalan galaxishalmaz, a Virgo-halmaz. A Virgo-halmazra két okból esett a kutatók választása: egyrészt ez a Földhöz legközelebbi galaxishalmaz, amely bolygónktól 56 millió fényév távolságra található, és galaxisok ezrei alkotják. Ráadásul némileg szokatlan is, hiszen több galaxisában jelenleg is zajlik csillagképződés, míg az Univerzum legtöbb halmazában főleg vörös galaxisok fordulnak elő, melyekben az előbb említett folyamat leállt, tehát ezek halott galaxisok.

A most szóban forgó tanulmány egyik szerzője azt is hozzáteszi, hogy a Virgo-halmaz a hozzánk közeli Univerzum egyik legextrémebb régiója, ahol sok millió Celsius-fokos plazma található, hihetetlen sebeséggel száguldanak a galaxisok, melyek közöt heves interakciók jönnek létre, és ahol még „galaxis temető” is akad.

Ha pedig egy bűntény után maradt holtestet szeretne valaki megvizsgálni, akkor érdemes azt a temetőben keresnie – legalábbis, ha egy ilyen kozmikus, galaxisok erőszakos és komor „nagyvárosáról” beszélünk, mint a Virgo-halmaz. Igazi detektívhez híven pedig a kutatók a nagyító asztrofizikai megfelelőjével, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) rádiótávcső-rendszerével vizsgálták meg az „áldozatokat”. A kutatók az eddigi legnagyobb felbontás mellett vizsgálták, hogy mi történik azokkal a gázmolekulákkal, mely a csillagképződés hajtóanyagát jelentik.

Azt ugyanis eddig is tudták, hogy a galaxis halálát éppen az okozza, hogy ezek a gázmolekulák valamiért eltűnnek, és azt is, hogy ezért a galaxis környezete lehet a felelős. A pontos okot eddig azonban nem tárták fel – a VERTICO (Virgo Environment Traced in Carbon Monoxide) projekt újdonsága pedig éppen ez: kiderült, hogy milyen fizikai folyamatok pucolják ki a galaxisból a csillagképződéshez szükséges gázokat. A nyomozáshoz 51 galaxis gázkészletét vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy az extrém környezet okozza, hogy ez a gáz távozik a galaxisból – az extrém alatt pedig valóban szinte felfoghatatlan viszonyokat kell érteni: ilyesmire ugyanis akkor kerül sor, amikor a galaxis olyan sebesen száguld keresztül a környezetében található forró plazmán, hogy valósággal kisöprődik belőle az a hideg gáz, amely nélkül nem kerülhet sor az új csillagok születésére.

(Fotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/S. Dagnello (NRAO)/Böhringer et al. (ROSAT All-Sky Survey)

További cikkek a témában:

Titokzatos „pajzs” blokkolja a sugárzást a Galaxisunk közepén A kutatók szerint a Galaxis közepének közelében található valami, ami elég erős ahhoz, hogy a kozmikus sugárzást is blokkolja.

Először találtak bizonyítékot egy másik galaxisban keringő bolygó létezésére A Chandra űrtávcső segítségével egy távoli galaxis egyik régiójának röntgensugárzását átmenetileg blokkoló jelenséget figyeltek meg a kutatók, akik szerint egy bolygó áthaladására utalnak a jelek.

Ez történik az Univerzummal, amíg egyetlen egyet pislogunk A látványos videó egyetlen emberi szempillantást helyez kozmikus kontextusba: amíg egyet pislogunk, bolygók és fekete lyukak születnek, égitestek pusztulnak el végleg.