Titokzatos „pajzs” blokkolja a sugárzást a Galaxisunk közepén

2021 / 11 / 12 / Felkai Ádám
Titokzatos „pajzs” blokkolja a sugárzást a Galaxisunk közepén
A kutatók szerint a Galaxis közepének közelében található valami, ami elég erős ahhoz, hogy a kozmikus sugárzást is blokkolja.

A Galaxisunk közepén uralkodó állapotokról legutóbb a Nature-ben jelent meg egy tanulmány, melyet az Interesting Engineering szemlézett. A kutatók szerint a Tejútrendszer közepe a leginkább egy gigantikus részecskegyorsítóra emlékeztet, de emellett a kutatók megfigyeltek egy érdekes és titokzatos jelenséget is: egy eddig nem azonosított mechanizmus távol tartja a kozmikus sugárzást a galaxis közepe környékén elhelyezkedő, óriási felhőtől, melyet központi molekuláris zónaként (central molecular zone/CMZ) ismerünk.

Több dolgot már eddig is tudtunk a Galaxisunk közepéről: például, hogy itt található a Sagittarius A*(„A” csillag, rövidítve: Sgr A*), amely egy rendkívül fényes és kompakt rádióforrás, és a feltevések szerint a közelében egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk található. A jelenleg általánosan elfogadott nézetek szerint egyébként ilyen fekete lyukak találhatók sok (sőt talán az összes) spirál- és elliptikus galaxis magjában – a Tejútrendszer amúgy egy spirálgalaxis. Ezt a régiót azonban a rengeteg por miatt nem tudjuk az összes elérhető hullámhossztartományban megfigyelni – magyarán inkább csak teóriáink vannak ennek a területnek a működésről, és nem annyira empirikus tudásunk. Az egyik ilyen teória szerint azonban a Tejútrendszer magja a kozmikus sugárzás egyik legfontosabb forrása, amelynek eredője akár a kozmikus részecskegyorsítóként funkcionáló Sgr A* is lehet.

Szerencsére a kozmikus sugárzást relatíve könnyű tanulmányozni, mivel ez olyan nagy energiával rendelkezik, hogy a fent leírt nehézségek ellenére is megfigyelhető a Galaxis magjában, mivel még az említett porfelhőn is képes áthatolni. A kutatók épp ezért a Fermi gamma-sugár űrtávcső segítségével a frissen keletkezett kozmikus sugarak eredetét tanulmányozták. A megfigyelés megerősítette a fentebb kifejtett teóriát, tehát hogy a galaktikus mag egy nagy energiájú részecskegyorsítóként működik – illetve akad ott valami, amely ezt a hatalmas energiát kibocsájtja magából.

Emellett viszont a tudósok azt is észrevették, hogy a kozmikus sugárzás a központi molekuláris zónán belül nem olyan sűrű, mint lennie kellene. A modellszámítás és az eddigi megfigyelések szerint ugyanis a kozmikus sugárzás eloszlása a Tejútrendszerben relatíve állandó, azonban a központi molekuláris zónát védi valami ismeretlen mechanizmus attól, hogy a kozmikus sugárzás ide akár csak egy kicsit is be tudjon hatolni. A kutatók épp ezért komolyabban is szeretnék tanulmányozni ezt a jelenséget, és azt remélik, hogy ez az „anomália” segíthet megérteni, hogy miként keletkezik a kozmikus sugárzás.

(Fotó: Flickr/NASA Hubble Space Telescope)

További cikkek a témában:

Hogy került át hirtelen a Föld a Galaxis egyik részéből a másikba? A Mandela-hatások közül a legmeredekebb, hogy egyesek biztosan emlékeznek, hogy a Föld a Galaxis egy másik karjában helyezkedik el, mint jelenleg. A „rosszul emlékezők” közé ráadásul olyan tudós is tartozik, mint Neil deGrasse Tyson. Annyi mindenesetre biztos, hogy a dinók a Galaxis túlsó oldalán éltek.

Fizikusok szerint az univerzum tele van a rejtélyes „kvintesszenciával” "Visszatértünk egy olyan helyzetbe, amikor semmilyen elképzelésünk sincs arról, hogy hogyan fog véget érni az Univerzum" - állította Sean Carroll elméleti fizikus a Nature hasábjain. Egy nemzetközi tudóscsoport szerint ugyanakkor az Univerzum gyorsuló tágulását egy „kvintesszenciának” nevezett rejtélyes anyag okozhatja, amely áthatja a kozmoszt.

Gyűrődik a galaxisunk, most már azt is tudjuk, miért A csillagászok évek óta felfigyeltek arra, hogy a Tejútrendszer szélei elkezdtek meggyűrődni. Most már viszont azt is tudják, mi okozza ezt a jelenséget.


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.