Ahelyett, hogy elnyelné a napfényt, azonnal visszajuttatja a környezetbe. A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy az ilyen anyagból készült házak gyakorlatilag teljesen védve lesznek a napsugárzástól, ezáltal csökken a beltéri légkondicionálás igénye. Ahogy Yao Zhai, a tanulmány egyik szerzője fogalmaz az egyetem sajtóközleményében:

"A forradalmi strukturális anyag áram vagy víz felhasználása nélkül biztosít kellemes hőfokot a lakásban."

Bár az egyre gyakoribb hőhullámok miatt sokan úgy érzik, hogy légkondicionáló nélkül nem élik túl a nyarat, a forróság ellen bevetett gépesítés azonban tovább rontja a bolygó klímahelyzetét. Az egyre inkább terjedő gépeknek ugyanis folyamatosan nő az összesített energiaigénye még akkor is, ha egyébként a gyártók a törvényi előírások, a fogyasztói igények és az energiahatékonysági besorolások miatt takarékosabb technikát használnak. Az áramtermelés pedig elsősorban szénalapú erőművekben történik, de a többi energiahordozó, így a gáz és az olaj sem javít túl sokat a helyzeten.

Az áramtermelés már most is a második legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó szektor a közlekedés-szállítás után.

A PLOS Medicine 2018-as tanulmányának szerzői abban az évben kísérelték meg először számszerűsíteni a légkondicionálók környezeti hatásait: adataik alapján csak az Egyesült Államokban évi közel ezres halálozástöbblet várható a század közepére az ózon miatt, pénzügyileg pedig kilencmilliárdos kár éri a gazdaságot. Az előrejelzésekben persze akadnak bizonytalanságok, a kutatók a legrealisztikusabbnak mondott forgatókönyvükben itt azzal számoltak, hogy az épületek energiahatékonysága nem sokat változik a következő évtizedekben a jelenlegihez képest, az energiatermelésben pedig a földgáz kap nagyobb szerepet az atomenergiával szemben. Illetve megjelentek más irányú trendek is: a megújuló energia az elmúlt években végre elkezdett komolyabban terjedni. Na de kanyarodjunk csak vissza a szuperfához.

Az anyag előállításához a tudósok hidrogén-peroxiddal eltávolították a lignint vagy faanyagot, egy bonyolult kémiai anyagot, amit többnyire fából nyernek. (A lignin a növények egyedfejlődése során a sejtfalban rakódik le, annak szilárdságát növeli.) Ez a folyamat exponálta a cellulózt, a növény egyik legerősebb alkotóelemét, melynek köszönhetően a az anyag áthatolhatatlan lett a nap energiájával szemben. A fa emellett lehetővé teszi a beltéri hőszigetelést, bár a kutatók szerint ezzel a funkció még fejlesztésre szorul. További előnye a teljesen cellulózból készült fának, hogy hihetetlenül erős. Egy korábbi tanulmányban a kutatók megfigyelték, hogy a cellulóz-nanoszálak felülmúlják az acél és a pókháló erejét. A Marylandi Egyetem csapata azt állítja, hogy

az új fa szilárdsága körülbelül négyszáznégy megapascal, vagyis több mint nyolcszorosa a természetes növényének, ami már megközelíti az acél ellenállóságát.

"A fát évezredek óta használják, de az fontos fenntartható építőanyagként is alkalmazható, amely gazdasági és környezeti előnyei miatt potenciálisan helyettesíti az acélt és a betont" - hangsúlyozzák a szerzők. Ez a fajta szilárdság - a szigetelési előnyön túl - a jövőben lehetővé teheti, hogy betondzsungelek helyett a városok valódi dzsungelre hasonlítsanak.

(Fotó: Maryland Egyetem)