Kína a világ legnagyobb CO2-kibocsátója és a legnagyobb zöldenergia-beruházója is, egyben

2021 / 05 / 07 / Rácz Tamás
Kína a világ legnagyobb CO2-kibocsátója és a legnagyobb zöldenergia-beruházója is, egyben
Igaz, hogy Kína adja az emberiség szén-dioxid-emissziójának majdnem harmadát, de az is igaz, hogy tavaly több megújuló energia-beruházást eszközölt, mint a listában utána következő öt ország együtt.

2020 végére világszerte összesen csaknem 2800 GW összkapacitású megújuló energia-termelő beruházás működött a Földön. Ebből Kína 895 GW-nyival részesül. A rangsorban őt követő USA, Brazília, India, Németország és Kanada összesen 809 GW-nyi zöld erőművet épített eddig. Japánban kb. 100, Olaszországban és Franciaországban 55-55 GW zöldenergia megtermelésére alkalmas létesítmény üzemel.

A tavalyi évben egyébként a 2019. év végi állapothoz képest további tíz százalékkal bővült a megújuló energia kihasználása. A leggyorsabban a napelemes rendszerek telepítése fejlődik, tavaly év végére 21,6%-kal több napelem termelte az energiát, mint az előző évben. A szélerőmű-kapacitás 18%-kal bővült. A víz- és biomassza-energia illetve a geotermikus energia használata ehhez képest alig, ágazatonként egy-két százalék körüli mértékben növekedett.

Kína aránya a CO2-kibocsátásban nagyon hasonló ahhoz a részarányhoz, amelyet a megújuló energia termelésében teljesít. Az emberiség 33 milliárd tonna körüli éves emissziójából 2018-as adat szerint Kína 10,06 GT-val reszesedett. Kínát az USA majd India követi 5,41 illetve 2,65 GT-val, majd a megújulók kihasználásában cseppet sem jeleskedő Oroszország jön 1,71 GT-val.

További cikkek a témában:

Magyarok dolgoztak ki egy új megoldást a szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói már szabadalmaztatták is felfedezésüket.

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.

Egy gyűrű mind felett, ha komolyan zéró karbon emissziót akarunk 2050-re Jószerével az egész világ arra esküdözik, hogy 2050-re elérik a nettó nulla széndioxid kibocsátást, az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében, de vajon valóban eljuthatnak idáig a meglévő technológiákkal? A Forbes összeállítása egyetlen meghatározó választ talált a kérdésre.

 


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Mit jelent az, hogy 850 centiméternél tetőzhet a Duna?
Mit jelent az, hogy 850 centiméternél tetőzhet a Duna?
Előrejelzések szerint a következő napokban az elmúlt tíz év legnagyobb áradása várható a Dunán, amelynek tetőzését Budapesten 850 centiméternél várják a szakemberek. Mivel a Vigadó téri vízmérce számai a legtöbb embernek önmagában valószínűleg nem sokat mondanak, így a 2013-as példák alapján megnéztük, hogy mit jelenthet ez a vízmagasság Budapestre (és az ország más részeire) nézve.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.