Magyarok dolgoztak ki egy új megoldást a szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására
2021 / 04 / 26 / Perei Dóra
Magyarok dolgoztak ki egy új megoldást a szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására
A Nature Energy tudományos szaklapban közzétett kutatást Janáky Csaba és munkatársai jegyezték, a szerzők mindegyike a Szegedi Tudományegyetem kutatója – tette közzé az egyetem közleményét az MTI.

A légkörben emelkedő szintje miatt globális környezeti problémát okozó szén-dioxid megkötéséhez és energetikai, illetve vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxiddá alakításához az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense már több fejlesztéssel is hozzájárult. Kutatócsoportja ipari partnerekkel korábban energiahatékony,

kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgozott ki.

Mint Janáky Csaba kifejtette, alapvetően két típusú elektrolizáló cella létezik. A berendezésekben egy anód és egy katód található, az egyik típusú cellában a két elektród között szabadon folyik az elektrolit oldat, a másikban viszont membrán választja el az anódteret a katódtértől. A cellák méretnövelésére a membrános típus jobb lehetőségeket nyújt, az elmúlt néhány év tapasztalatai azonban azt mutatják, membrán nélküli változatokkal jobb teljesítményt lehet elérni. Azt is megfigyelték, hogy hosszabb működés során nagyon hamar csökken az elektrolizáló berendezések teljesítménye, mivel szilárd csapadék képződik a cellában.

A szegedi kutatók felismerték, hogy a két probléma nem független egymástól. A membránon átjutó kationok okozzák a csapadékképződést, ugyanakkor segítik a cella működését, javítva a berendezés teljesítményét. Az SZTE munkatársai a lúg helyet vizet áramoltatnak az anód oldalon, és kialakítottak egy eljárást, amellyel működés közben injekciózhatnak kationt tartalmazó oldatot magára a katód részre. A megoldásnak szerteágazó gyakorlati haszna van: az elektrolizáló készülékek hosszabb távon működtethetők, és a módszer a berendezések méretnövelésére is alkalmas. Az SZTE kutatóinak jövőbeni célja az elektrolizáló berendezések működését az ipari alkalmazásokhoz és a valódi élet paramétereihez igazítani.

(Forrás: MTI via SZTE , Fotó: 

További cikkek a témában:

Párizsból indulhat a világ első hidrogén-meghajtású teherhajója A fosszilis helyett megújuló energiaforrásokat használó ipari paradigmaváltás éppen zajlik körülöttünk, az egyik legnagyobb terület, amit érint, a közlekedés és szállítmányozás. Természetes, hogy ebből a belvízi, folyami közlekedés sem maradhat ki.

Megszületett az Európai Klímatörvény - mostantól kötelező lesz betartani a Green Deal célkitűzéseit Egész éjjel zajló tárgyalások után megszületett a megegyezés: az Európai Uniónak 2030-ra nem csak 40%-kal, hanem 55%-kal kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyes országok eltérő határidőre teljesíthetik a célt, de a 27 ország összességében el kell, hogy érje a klímasemlegességet 2050-re.

Egy gyűrű mind felett, ha komolyan zéró karbon emissziót akarunk 2050-re Jószerével az egész világ arra esküdözik, hogy 2050-re elérik a nettó nulla széndioxid kibocsátást, az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében, de vajon valóban eljuthatnak idáig a meglévő technológiákkal? A Forbes összeállítása egyetlen meghatározó választ talált a kérdésre.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.