A Lancet folyóiratban 2020 júliusában megjelent tanulmány szerint Kína népessége 2100-ra nagyjából a felére, 732 millió főre esik vissza a jelenlegi 1,4 milliárd főt meghaladó szintről. A tanulmányt készítő szakemberek, a Washington Egyetem kutatói, nem csak az ázsiai ország, hanem az egész világ jövőbeli népességszámának, termékenységi és halálozási rátájának alakulását próbálták előrejelezni, mivel, ahogy a kutatók írják:

"A jövőbeli népességszint lehetséges mintáinak megértése kritikus fontosságú ahhoz, hogy előre lássuk és tervezhessünk a változó életkori struktúrával, a forrásokkal és egészségügyi ellátással, a környezeti és gazdasági jövőképpel kapcsolatban."

Az általuk felállított modellek szerint a globális népességszám 2064-ben ér a tetőpontjára, ekkor 9,73 milliárd ember él majd a világon, majd 2100-ra visszaesik 8,79 milliárdra.

A kutatók jóslatait azonban egy újabb, Kína lakosságának alakulásáról szóló tanulmány most megcáfolta, legalábbis a Kínára vonatkozó rész érvényességét kétségbe vonta, mivel a Hszi’an Pénzügyi és Gazdasági Egyetem folyóiratában közzétett előrejelzés szerint már az évszázad közepére, a 2050-es/2060-as évekre a felére csökkenhet a lakosság szintje. A vizsgálatról beszámoló South Morning China Post elmondása szerint az előrejelzést a múlt év átlagos születésszámaira alapozták, ez pedig 2020-ban radikálisan alacsony szintet ért el, az egy nőre eső születések száma körülbelül 1,3 volt. Ez alatta marad annak a számnak, amelyet tartani kellene ahhoz, hogy a népesség szintje ne változzon az elkövetkező években, ehhez ugyanis a születésszámnak 2 körül kellene lennie.

A világ számos országában hasonló tendencia van kialakulóban, Japánban, az Egyesült Államokban, Oroszországban az évenkénti népességnövekedés már egy jó ideje lassul és az elmúlt évtizedekkel ellentétben ma már inkább az a jellemző, hogy évről évre kevesebb a születések száma. A kormányok igyekeznek megfordítani a folyamatot és különféle intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel reményeik szerint meghozzák a kedvet a családalapításhoz, például pénzügyi támogatásokat nyújtanak, sőt, Japánban még az online randioldalak népszerűsítését is támogatják. A kínai vezetés is hasonló válaszlépéseket tett az elmúlt években, 2015-ben eltörölték az addig érvényben lévő, házastársanként csak egy gyereket engedélyező szabályt és már két gyermek felnevelését is lehetővé tették, idén májusban pedig bejelentették, hogy immár három gyermekesre is bővülhetnek a családok, ezenfelül pénzügyileg is támogatják a szülőket, hogy kevesebb anyagi megterheléssel járjon a nevelés, amit sokan nem vagy nehezen engedhetnek meg maguknak.

A gyermekekre vonatkozó politika legutóbbi módosítása a 2020-as népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozása után történt, ami világosan mutatta azt a folyamatot, amely már korábban sem volt ismeretlen a lakosság előtt, miszerint a népességnövekedés lassul, 2020-ban mindössze 12 millió csecsemő született az országban. Ez soknak tűnhet ugyan, de valójában az 1961-es országos méretű éhezés ideje alatt mért értékekhez közelít. Ahogy a China Briefing is írja, a ritkán készített (az utolsó felmérés 2010-ben volt) népszámlálási adatok eredményei szerint ezzel Kína lakossága még mindig a világ népességének 18%-át teszi ki, de a gazdaság szempontjából mégis aggasztó jövőképet jelez, mivel a tendencia következtében egyre alacsonyabb a fiatalok és egyre magasabb az időskorúak aránya.

Ez nem csak a potenciális munka-, és vásárlóerő csökkenéséhez vezet, ami más országokban is gondot okoz, hanem egyben mutatja a hosszú ideig, több mint három évtizedig érvényben lévő 'egy-gyerek' szabály ellentmondásos, részben pozitív, részben negatív hatását is. A pozitívum, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a műveltebb, magasabb iskolai képesítéssel rendelkezők száma, a negatívum, hogy a rendszer felborította a férfiak és nők arányát, a Harvard Political Review elmondása szerint jelenleg ez 118(férfi)-100(nő), míg a világban átlagosan inkább 105-100 az arány. Emiatt a fiatal férfiak most még sokkal nehezebben találnak maguknak párt, valamint azok a nők, akiket egykeként neveltek, magasabb iskolázottságban részesültek, és a karrierjüket illetően több lehetőség nyílt meg számukra, most még nehezebben fogadják el azt a hagyományos szerepet, amelyet a gyerekek nevelése róna rájuk, mivel Kínában sokszor a családról való gondoskodás, a házimunka feladatát a nőktől várják el a patriarchális berendezés normái szerint - mondja a HPR-nek nyilatkozó Vivian Wang, a New York Times kínai tudósítója.

Az új tanulmány szerint a kormány gyerekvállalást támogató intézkedései nem elegendőek ahhoz, hogy megoldják a problémát, mivel az akadályt elsősorban eddig sem az jelentette, hogy nem lehetett kettőnél több gyereket nevelni, hanem az, hogy a fiatalok nem is akarnak, illetve nem mernek belekezdeni a családalapításba a gazdasági helyzetük miatt. Ha a születési számok ilyen alacsonyan maradnak, esetleg még tovább csökkennek, akkor Japánhoz hasonlóan Kína is megoldást kell, hogy találjon a népesség arányának módosuló összetételével járó kihívásokra, az idősek ellátásának támogatására. A kutatók szerint ugyanis ez volt az első olyan év, amikor az országban a hatvan év felettiek aránya (18%) magasabb volt, mint a 18 év alattiaké (17%), ami új irányt és új feladatokat jelenthet a gazdaság, az egészségügy vagy a családok számára is.

(Fotó: PxHere, Pixabay)

További cikkek a témában:

Magyarországon alig ötmillióan fognak élni 80 év múlva egy új tanulmány szerint A népességcsökkenés és a társadalmak elöregedése globális probléma, aminek Magyarországon sajátos okai is vannak.
Mi van, ha tévedtünk, és a jövő égető problémája épp a túl kevés ember lesz? Az Empty Planet című könyv szerzői utánaeredtek a túlnépesedéssel kapcsolatos közhiedelemnek, és arra jutottak, hogy többen ma már azon az állásponton vannak, hogy az eddigi modellek tévesek, mert sok fontos, a demográfiát alakító tényezőt is figyelmen kívül hagytak.
Black Mirrort idéző társkeresőt finanszíroz a kormány Japánban, hogy megállítsa az ország elöregedését A romantika kiveszett a japán fiatalok életéből, az ország lakossága pedig rohamtempóban öregszik. A kormány utolsó mentsvára: algoritmusokkal keresni az elveszett szerelmet.