A japán miniszterelnök, Yoshihide Suga kabinetje kétmilliárd jent, vagyis 5,62 milliárd forintot különített el az idei évre, hogy ebből támogassa a helyi társkereső szervezeteket, hogy újfajta programokat írhassanak a hatékonyabb működés céljából. A mesterséges intelligencia alkalmazása a potenciális partnerek felkutatásában nem újdonság, és tulajdonképpen nem különbözik sokban a tradicionális, emberek által végzett szolgáltatásoktól, de, mivel nagyobb mennyiségű információt tud feldolgozni sokkal gyorsabban, ezért könnyebben ráakadhat a leendő tökéletes párokra.

"Támogatásokat nyújtunk a helyi önkormányzatoknak, melyek működtetnek, vagy épp most terveznek elindítani mesterséges intelligenciát alkalmazó társkereső szolgáltatásokat."

- mondta a kabinet egyik képviselője a decemberi bejelentés során - "Reméljük, hogy ez a támogatás segít visszafordítani a nemzet népességének csökkenését."

Az akció tétje nagy, hiszen az ország lakosainak egyre nagyobb százalékát teszik ki hatvanöt év felettiek, a Statista adatai szerint míg 2010-ben 22% volt ez a szám, addig 2019-ben már 28%, az előrejelzések szerint, ha nem történik változás, 2060-ra 38% is lehet. Ha megnézzük a Worldometers grafikáit, még látványosabban kirajzolódik ez a tendencia, noha a lakosság száma egyelőre csak évi 0.30 százalékkal fogyatkozik, de úgy tűnik, a fiatalok kis japánokat alkotó kedve egyre inkább alábbhagy, mivel az 1960-as éveket megelőző időszakhoz képest a populáció növekedési rátája meredeken zuhan lefelé a hetvenes évek közepe óta.

A problémát az jelenti, hogy emiatt az országban sok helyen munkaerőhiány keletkezik, a betöltetlen pozíciókat pedig időnként az idősebb lakosok kényszerülnek elfoglalni. Innovatív módszerek is megjelentek a probléma megoldására, például a telepresence robotok alkalmazása, melyekkel egy dolgozó akár több helyen is állást vállalhat egyszerre, csak át kell váltania egyik robotavatárból a másikba, attól függően, hogy hol van éppen elvégezni való munka. A másik technológiai megoldást az exoszkeleton jelenti, mely sokszorosára növeli viselője erejét. Ezek azonban amolyan B, C vagy Z terveknek felelnek meg a helyzet kezelésére, a kormány célja az lenne, hogy újra meghozza a fiatalabbak kedvét a szerelemhez, amely, úgy tűnik, rejtélyes módon köddé vált az elmúlt években vagy évtizedekben.

Egy 2015-ös kormányzati felmérés szerint a 18 és 34 éves lakosok 40%-ának még sosem volt szexuális kapcsolata, a megkérdezett férfiak 60%-a, a nők 50%-a válaszolta, hogy egyelőre nem szeretne megházasodni, 48%-uk pedig nem tartotta problémának, ha az egész életét egyedül éli le. A nők esetében ezt részben a nemi szerepekről alkotott kép indokolja, úgy gondolják ugyanis, hogy az országban a gyereknevelés és a háztartás egész feladata a nők nyakába szakad. A férfiak esetében a munkahelyi bizonytalanság, a szellemi munkát végzők egyre csökkenő keresete miatti aggodalmak is közrejátszanak abban, hogy nem szeretnék vállalni a családdal járó felelősséget, mondja Kazuhisa Arakawa, a Szuper-Szingli Társadalom: az Egyedülálló Nemzet Sokkja című könyv szerzője. Az a meglátásuk ugyanis, hogy a család egyet jelent a pénzük szabad felhasználásának végével.

Ebből is látszik, hogy az országban a hagyományos, nemek közti szerepek leosztásából fakadó problémák még erősen jelen vannak a fiatalok gondolkodásában is, de fokozza a helyzetet a popkultúra is, amely a szingli létet egyre trendibb dologként ábrázolja. Bár kérdés, hogy ez valóban befolyásolja e az emberek hozzáállását, vagy csak egyszerűen lefesti az egyébként is jelenlévő állapotokat.

A társkereső szolgáltatások és társkereső appok azonban régóta népszerűek a lakosság körében, mivel a szerelemre és a romantikára lenne igény, csak a kezdetek jelentenek túl sok zűrzavart a fiataloknak, Hirokazu Nakamura, az Eureka vállalat marketing igazgatója szerint. Egy 2017-es felmérés kérdésére a válaszadó nők negyede beismerte:

volt már, hogy egyszerűen elaludtak egy randi közepén, a romantikát pedig túlértékeltnek és végeredményben fárasztónak találják.

Az Eureka létrehozta a Pairs platformot, ami ezektől a nehézségektől menti meg a párkeresőket, jobb "költséghatékonyságot" ígérve. A legnépszerűbb alkalmazások több milliós felhasználói táborral rendelkeznek, így logikus lépés a japán kormány részéről, hogy inkább az applikációk és az ezeket irányító algoritmusok fejlesztésére koncentráljanak, bár a túlzásba vitt automatizálás hátrányait már láthattuk egyszer a Black Mirrorban is.

Egyes szakemberek szerint viszont az ilyen alkalmazások nem csak Japánban, hanem a világ minden pontján jól teljesítik a feladatukat, az Egyesült Államokban például a 2005 és 2012 között házasodott emberek egyharmada találkozott online, közülük pedig ötven százalék társkereső oldalak segítségével jött össze. Hanna Fry, londoni matematikus szerint ez nem meglepő, hiszen, noha számszerűsíteni pontosan nem lehet a szerelmet, de a matematikai formulák az élet minden területén működnek, ha kellő figyelmet szentelünk neki.

(Fotó: Pixabay, Flickr/ernestduffoo, GettyImages)

Ez is érdekelhet:

Szerelembe esni a technológiával - a japán hologramfeleség története Nem beszél vissza. Nem érkezik későn haza. Mindig kedves. Mindig udvarias. Mindig a sarokban vár. Miért is nem házasodunk mindnyájan össze a technológiával?
Egyelőre nem lesz társkereső a Facebookon Európában Valentin-napra elindult volna a szolgáltatás. Aztán jött az ír adatvédelmi hatóság.
Még ebben az évszázadban nem a túlnépesedés, hanem a túl kevés gyerek lesz az igazi probléma A népesség globális csökkenése elkerülhetetlen egy új tanulmány szerint. Ez talán jó a bolygónak és a környezetnek, viszont a társadalmainkat nem úgy terveztük, hogy masszív idős népességre legyenek berendezkedve. A szaporodó gondokat pedig idővel a migráció sem fogja megoldani.