A leendő kínai űrállomás, a Tienkung három részegységéből kettőt már csatlakoztattak egymáshoz: a tavaly áprilisban pályára állított központi modul, a Tienho mellé, pekingi idő szerint (CST, China Standard Time), hétfőn hajnali 3 óra 13 perckor érkezett meg 13 óra repülés után a Ventien modul. Utóbbi az első a két, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas egységből, amelyek révén Kína nem csak a saját űrbeli kutatásainak, hanem más országok űrhajósaival megosztva, nemzetközi együttműködésben megvalósított kísérleteknek is helyet ad majd. A második modul, a Mengtien a tervek szerint októberben indul az űrbe és érkezésével teljes egészében fel is épül a Tienkung, Kína első állandó űrállomása.

A modult a június óta az űrállomáson tartózkodó Sencsou-14 küldetés űrhajósai fogadták, a csatlakoztatást pedig egy robotkar végezte el - mivel az eszközt most először alkalmazták ilyen jellegű feladat elvégzésére, ezért a sikeres dokkolás jelentős lépést jelent Kína űrügynökségének.

"A Ventien és a Tienho is nagy és nehéz, a Tienhóban pedig űrhajósok is tartózkodnak."

- mondta el Pang Zhihao, űrtechnológiai szakértő a China Daily-nek - "Nincs korábbi tapasztalatunk abban, hogyan csatlakoztassunk két ilyen méretű űreszközt egymáshoz."

A Ventient egy kisebb méretű, saját robotkarral is felszerelték, amely a központi modulon lévő nagyobb karral együtt az űrállomás felépítését segíti. Az egységben elsősorban biotechnológiai kísérleteket végeznek majd, valamint a mikrogravitációs környezetben lezajló folyadékdinamikai folyamatok megfigyelését, anyagtudományi vizsgálatokat és űrbeli használatra alkalmas technológiák fejlesztését végzik majd és az űrsétákra is innen indulnak a taikonauták. Az űrállomáson hat hónaponként váltja majd egymást a három-három főből álló legénység és később más országok űrhajósai is érkezhetnek a fedélzetre. Emellett nemzetközi szállítmányok fogadására is alkalmas lesz az űrállomás, feltéve, hogy a kínai szabványokkal kompatibilis dokkoló egységekkel ellátott űrhajókkal végzik a szállítást.

(Fotó: Xinhua/Guo Zhongzheng)

Még idén felépülhet Kína új űrállomása a rekordszámú missziónak köszönhetően Kína nem csak az űrállomás kapcsán, hanem más célokból is rekordszámú űrprogramot indított tavaly és erre készül idén is, 2021 pedig globálisan is a legaktívabb időszaknak számított a kilövések számát illetően az "űrkorszak kezdete", vagyis 1957 óta.