Kiribati a festői szépsége mellett az utóbbi években főként azzal került be a hírekbe, hogy ez lehet az első olyan ország, ami áldozatául esik a klímaváltozásnak. A Csendes-óceán közepén, Új-Zéland partjaitól mintegy 5500 kilométerre fekvő állam 33 korallszigetből áll, legmagasabb pontja pedig alig két méterrel van a tengerszint felett, így az ország jelentős része már a következő évtizedekben víz alá kerülhet. Nem csoda, hogy a 115 ezres lakosság egyre nagyobb része dönt úgy, hogy elköltözik a szigetcsoportról, amelynek kormánya 2014-ben már megvásárolt egy földterületet Fidzsin, arra az esetre, ha rosszra fordulnának a dolgok.
Az UOOU nevű nemzetközi építésziroda viszont nemrég egy egészen más ötlettel rukkolt elő, amivel legalábbis elhalaszthatnák a költözést: az általuk tervezett épületek ugyanis nem a szárazföldön állnának, hanem a vízen lebegnének. A terv szerint ezzel jelentős hely szabadulhatna fel a még meglévő szárazföldön, ami alkalmas lenne növények termesztésére és állattenyésztésre, a lakóházakat pedig a helyben található alapanyagokból is fel lehetne építeni. Az épületek a sziget energiaellátását is megoldanák, ugyanis mindegyik tetején napelemeket helyeznének el, a ferde tetők pedig emellett arra is alkalmasak lennének, hogy összegyűjtsék az esővizet, amit a házak alatt található tartályokban tárolnának.
Hogy a terv megvalósítása mennyire lenne reális, azt a látványtervekből nehéz lenne megítéli. Az építésziroda honlapja és a koncepcióról beszámoló Inhabitat nem említik, hogy tervbe lenne véve egy ilyen projekt megvalósítása, de még ha a kiribati kormány komolyan el is gondolkodna az ötleten, több mint százezer embert a tengerre költöztetni akkor is hatalmas kihívás lenne.