Hollandiában mindkét probléma hangsúlyosan jelen van: az ország területének mintegy negyede a tengerszint alatt fekszik, a szárazföldet így régóta hatalmas gátakkal, például az Afsluitdijk védőgáttal vagy a Rotterdamot védő Maeslantkeringgel óvják meg az áradásoktól. Mindeközben - más nyugati országokhoz hasonlóan - Hollandiában is egyre súlyosabb lakhatási krízis van kialakulóban: a lakásárak az egekben, az országban egyre nő a hajléktalanok száma, a helyzetet pedig csak rontja, hogy a népszerűbb környékeken a lakások jelentős részét ingatlanspekulánsok vásárolják fel, akik felverik az árakat. A lakhatási kérdésekért felelős miniszter, Kasja Ollongren januárban úgy nyilatkozott, hogy ennek megoldásához 2030-ig mintegy 845 ezer új otthont kéne létesíteni. Ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen Amszterdamban már pusztán a helyszűke miatt is nehéz megoldani az új házak építését, miközben az urbanizáció miatt egyre nagyobb igény mutatkozik rájuk.

Önfenntartó város a csatornán

Ezekre a problémákra nyújthat egyfajta megoldást a Space&Matter tervezőiroda kísérleti projektje, akik a főváros északi részén egy komplett lakóparkot építettek a Johan van Hasselt csatornába. Bár a harminc bárkán álló 46 lakóépület csak mintegy száz embernek nyújt otthon, a tervezők szerint a Schoonschip-projekt mintául szolgálhat arra, hogyan lehetne jobban kiaknázni Amszterdam területi adottságait, nevezetesen a vizet. "A világ hetven százalékát víz borítja, de a jó hír, hogy élhetünk rajta" - írja a projektet bemutató weboldal, ami szerint a Schoonschipet kereken tíz éve, 2010-ben kezdték el tervezni.

Ahogy arról a WEForum beszámol, a Schoonschip tervezésekor fontos szempont volt a fenntarthatóság, így az épületek mindegyikét napelemmel szerelték fel, a fűtést pedig hőszivattyúkkal oldották meg. A házak mindegyike saját energiatároló-rendszerrel is rendelkezik, a lakosok pedig a fölösleget visszatölthetik az elektromos hálózatba, így akár pénzt is kereshetnek a megtermelt napenergián. A vécéhasználatból és fürdésből származó szennyvizet biofinomítóba szállítják és energiaként hasznosítják újra, a házak tetején pedig zöld tetőt is kialakítottak, így a lakók maguknak termeszthetik a zöldségeket és gyümölcsöket.

A Space&Matter szerint a lakóközösség nem csak ökológiai, de társadalmi értelemben is törekszik a fenntarthatóságra, a lakosok például megegyeztek abban, hogy megválnak a saját autóiktól, és helyette közös használatban lévő elektromos autókat, valamint elektromos bicikliket használnak a közlekedéshez. A lakosok szorosan együttműködnek egymással, és közösen döntenek a közösséget érintő kérdésekben.

A klímaválság is súlyosbítja a lakhatási krízist

Ahogy korábban többször írtunk róla, a tengerszint emelkedése a következő évtizedek egyik legnagyobb humanitárius kihívása lesz, hiszen 2050-ig optimista becslések szerint is legalább fél méterrel fog emelkedni a tengerek szintje. Az évszázad végére több európai város mellett Miami, New York egy része is víz alá kerülhet, az olyan államok esetében pedig, mint például Kiribati, a vízszint-emelkedés az egész ország létét veszélyezteti. Az ENSZ előrejelzése szerint az évszázad közepére a világ lakosságának mintegy 68%-a fog városokban élni, a lakhatási gondok pedig mintegy hárommilliárd embert fognak érinteni világszerte.

A súlyosbodó problémák sok helyen már ma is kézzelfoghatóak, az egyre növekvő hajléktalanság mellett Pekingben például már csaknem egymillió ember kényszerül arra, hogy a föld alatt kialakított bunkerhálózatban éljen. Más városokban, mint Montrealban vagy Helsinkiben már tudatosan fordulnak a föld alatti építkezés felé, Kanada második legnagyobb városában például 1962 óta egy komplett "föld alatti várost" hoztak létre RÉSO néven, amely mintegy 12 négyzetkilométeren terül el - igaz, a közkeletű elnevezéssel ellentétben valójában csak részben a város alatt.

A lakhatási kérdés az Európai Unióban is egyre égetőbb, amellyel kapcsolatban éppen a napokban született meg egy igen fontos döntés. A Habitat for Humanity Magyarország közleménye alapján az Európai Parlament január 21-i ülésén szavazták meg azt az indítványt, amely alapján az EU tagállamainak kötelező lenne a gyakorlatban is biztosítani a megfelelő lakhatás alapjogát az állampolgárok számára, amibe a jó minőségű ivóvíz és a megfelelő higiénés körülmények biztosítása mellett beletartozna a hajléktalanság teljes felszámolása is 2030-as határidővel.

(Fotó: Isabel Nabuurs)

További cikkek a témában:

Mesterséges szigeteken álló, önfenntartó várost terveztek Malajzia partjaihoz A tengerbe épülő BiodiverCity a fenntarthatóságra és az emberközpontúságra helyezi a hangsúlyt, a látványtervek alapján pedig nagyjából úgy néz ki, mint egy földi paradicsom.

Amszterdamban teljesen elektromossá válik a városi hajózás 2025-re minden turistahajó csendes és füstmentes lesz Amszterdam csatornáin.

A napraforgóról mintázott ház mindig arra fordul, amerről süt a nap Ezzel pedig meg is oldja a napelemek egyik nagy hátulütőjét.