Az Elon Musk által 2016-ban megalapított vállalat egyelőre csak majmokon valamint disznókon kísérletezik az agy-számítógép interfésszel, azonban Musk szerint a szükséges dokumentumok nagy részét már leadták az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatalnak (FDA), így reményeik szerint fél éven belül megkezdhetik az eszköz embereken való tesztelését. A cég alapítója korábban igencsak ambiciózus dolgokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mire lehet képes a Neuralink készüléke, a mostani előadáson viszont elsősorban azok a funkciók kerültek előtérbe, amik akár a nem túl távoli jövőben megvalósulhatnak.

Musk szerint az implantátum rövid távon két területen hozhat jelentős áttörést: egyrészt, a segítségével képesek lesznek visszaállítani a látást, másrészt pedig hatékony segítséget nyújthat azoknak a mozgássérülteknek, akik nem tudják mozgatni a kezüket és lábukat.

"Ha valaki soha nem is látott, mert már vakon született, annak is vissza tudjuk adni a látását"

- mondta Musk, aki szerint a Neuralink megoldása alkalmas lesz arra, hogy helyreállítsák a vizuális kéreg rendellenességeit. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy ilyen eszköz értelemszerűen a vakságnak csak az idegi eredetű típusait tudná orvosolni, a látásvesztést leggyakrabban kiváltó okok, mint például a makuladegeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog azonban nem ilyenek.

Ami a mozgássérülteket illeti, a kutatók itt több megoldáson is dolgoznak: Musk szerint az eszköz hosszú távon alkalmas lesz arra, hogy visszaadja a mozgás szabadságát azoknak is, akik gerincsérülés miatt kvadriplégiában szenvednek, azaz egyáltalán nem tudják mozgatni a végtagjaikat, jelenleg viszont azon dolgoznak, hogy ezek az emberek a gondolataikkal tudják irányítani az elektronikus eszközöket. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az implantátummal ellátott emberek a gondolatirányításnak köszönhetően "jobban fogják tudni kezelni a telefonjukat, mint azok, akik tudják mozgatni a kezüket", majd egy videót is bemutatott, amelyen az egyik kísérleti majmuk a gondolatai segítségével gépel egy virtuális billentyűzeten. A demón látható, hogy az állatnak mindig megmutatták, hogy melyik betűt kell lenyomnia, neki pedig az volt a feladata, hogy odairányítsa a kurzort a megfelelő helyre

Ami magát az implantátumot illeti, a jelenleg használt chip összesen 1024 csatornával rendelkezik és teljesen vezeték nélkül továbbítja az információkat. Az N1 névre keresztelt implantátummal kapcsolatban az egyik legnagyobb kihívást a vezeték nélküli töltés okozta, aminek úgy kell a lehető leggyorsabbnak lennie, hogy közben nem melegszik fel, így nem okozhat sérülést az agyban. A Neuralink kutatói szerint az elmúlt időszakban ezen a területen is komoly eredményeket értek el, emellett magának az implantátumnak az energiafogyasztását is sikerült jelentősen csökkenteniük, így azt a későbbiekben egy napig lehet majd használni anélkül, hogy tölteni kéne.

Musk hangsúlyozta, hogy az agyba beültethető eszközt úgy tervezték meg, hogy az később továbbfejleszthető legyen, mert "senki sem akar egy iPhone 1-gyel a fejében élni, amikor az iPhone 14 is elérhető". A jelenleg fejlesztés alatt álló új chip már 4096 csatornával fog rendelkezni, és mivel egy implantátumba akár négy is elhelyezhető ezekből, így a későbbi készülékekben összesen akár 16 384 csatorna is lehet.

A Neuralink alapítója korábban elmondta, hogy az implantátum beültetése az elképzeléseik szerint semmivel sem lesz bonyolultabb, mint a lézeres szemműtét, és egy kifejezetten erre kifejlesztett robot segítségével szinte teljesen automatizálható lesz. Az R1 névre keresztelt robot képességeit a bemutatón egy bábuval demonstrálták, amelynek "agyába" negyed óra alatt 64 hajlékony elektródát ültettek be. Az agyban található erek miatt ehhez az eljáráshoz borzasztó precizitásra van szükség, amit egy agysebész csak rendkívül lassan tudna elvégezni, a Neuralink állítása szerint viszont a robotjuk nem csak gyorsan, de száz százalékosan megbízhatóan is működik, így a sebészeknek csak a beavatkozás elején és végén lesz dolguk.

A Neuralink célja a mostani bemutatóval elsősorban az volt, hogy új embereket toborozzanak a céghez, így a két és fél órás előadás jelentős része olyan technikai részletekről szólt, amelyek a nagyközönség számára kevésbé izgalmasak. Akit ez nem riaszt el, az az egész előadást megnézheti az alábbi videóban:

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.