Kezdjük azzal, ami a szakemberek szerint a leginkább aggodalomkeltő alkalmazási terület, merthogy ennek megvalósulását látják a legvalószínűbbnek. Ez nem más, mint a hamis hang- és/vagy képi tartalmak rendszerszintű generálása, amit az elkövetők felhasználhatnak akár bűncselekményeknél vagy terrorizmus során. Elvégre ha belegondolunk, hamis hírrel bármelyik közszereplő megfosztható hitelességétől; plusz a jelenség másik negatív hozadéka, hogy komplett társadalmak válhatnak bizalmatlanná a hang- és filmanyagok iránt. Hozzátették: már napjainkban is létezik olyan, mesterséges intelligenciával feljavított rendszer, amely képes hihető álhíreket írni. De vajon hová vezet ez?
Aztán ott vannak a drónok, amik illetéktelen kezekben szintén mások ellen fordíthatóak a tanulmány írói szerint: bár manapság azokat ritkán használják erőszakos bűncselekményekhez, 'csupán' kábítószer-szállításhoz, tömegesen használva azonban komoly veszélyt jelenthetnek, hiszen akár egy repülőgép hajtóművének is nekiirányítók, ráadásul fegyverekkel felszerelhetők. Hasonló probléma adódhat az önvezető járművekkel: egy robbanóanyaggal megtöltött autót vezető nélkül is a tömegbe irányítható, így 'a legutolsó gyenge láncszem, vagyis a terrorcselekményre vállalkozó sofőr is kiiktatható' - magyarázzák a szerzők.
Egy konkrét célcsoportnak, például banki ügyfeleknek küldhetnek emailt azzal a céllal, hogy azok adatait megszerezzék, a jól ismert adathalászatot mesterséges intelligencia segítségével célirányosabbá, vagy épp sokkal valószerűbbé, hihetőbbé téve. Az adathalászaton túl zsarolásra és az ehhez szükséges „bizonyítékok” hamisítására is felhasználható a mesterséges intelligencia. Ugyanígy személyre szabható szélhámosságokkal is jelentkezhetnek egy-egy embernél, pénzt csalva ki tőle olyan célra, amelyről bizonyos adatai, tevékenysége alapján nagy eséllyel fizetne is. Mesterséges intelligencia útján sokkal hatékonyabbá tehetők a kibertámadások, ahol a gépi tanulás képes gyorsan feltérképezni egy-egy rendszer gyenge pontjait.
Emellett „személyre szabható” formában hajthatók végre a támadások, egyszerre többféle célpont ellen.
Sokan használják az online felületet különféle szolgáltatásokhoz, a kiberbűnözők pedig megakadályozhatják, hogy bizonyos személyek, sőt akár tömegek se férjenek hozzá ezekhez, ezáltal manipulálhatják a pénzügyi- és a részvénypiacot is. Emellett mobiltelefonokba is beépíthetnek mesterséges intelligencia működtette arcfelismerő funkciót, amik persze szintén kicselezhetők. Két arc jegyeit egybeolvasztva készíthető olyan, mindkettőre nagyon hasonlító igazolványkép, amellyel mindkét ember szabadon közlekedhet, akár országhatárokon át.
A katonai fejlesztések többnyire titokban zajlanak, így azt sem tudhatjuk biztosan, mire lesznek képesek a ma fejlesztett katonai robotok – de az biztos, hogy rossz kezekbe kerülve komoly fenyegetést jelentenének. Az intelligensnek mondott, automatizált döntéshozatali rendszerekkel ellátott fegyverek működése ugyanakkor megzavarható. Az ilyen fegyverek „okos-vezérlése” egyébként sem minden esetben biztonságos, ha egyáltalán a fegyverek kapcsán van értelme olyat mondani, hogy biztonságos;
történt már olyan, hogy a meghibásodott vezérlőegység miatt a fegyver a használói ellen fordult.
A jövőben elterjedhetnek a betörőrobotok, amelyek méretükből adódóan szűkebb réseken (például levélnyíláson, macskaajtón) is bejuttathatók egy házba, ahonnan információt szolgáltathatnak a bűnözőknek arról, hogy otthon vannak-e éppen a háziak, és elmelehető értékek. Illetve ha arról van szó, ezek a robotok akár be is engedhetik gazdájukat. Ennek a veszélye jelenleg még csekély, hiszen túlzottan nagy értékű robot kellene a bizonytalan, gyakran kis hasznot hajtó bűncselekményhez.
Lewis Griffin professzor, a tanulmány társszerzője szerint a mesterséges intelligencia-alapú technológiák képességeinek bővülésével a bűnelkövetésre használható lehetőségek is sokasodnak. Ahhoz, hogy felkészülhessünk a mesterséges intelligencia jelentette lehetséges fenyegetésekre, meg kell határozni, hogy ezek pontosan mik lehetnek, és hogyan befolyásolhatják mindennapjainkat. Mivel a társadalom nagy része jelenleg elsősorban az online térben éli életét, ez már önmagában elég veszélyes. Dr. Matthew Caldwell, vezető szerző ennek kapcsán úgy véli,
"az online környezet, ahol az adatok vagyontárgyak, az információ pedig hatalom, ideális a mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekhez.”
A digitális térben elkövetett bűnök ugyanis könnyebben megoszthatók, sőt eladhatók, lehetővé téve a bűncselekmények módszereinek eladását és azt is, hogy a bűncselekményeket szolgáltatásként értékesítsék. A fejlődés tehát minden esetben kétoldalú jelenség. Hogy Shane Johnson professzor szavaival éljünk, „...változó világunk számos új lehetőséget, jót és rosszat egyaránt tartogat számunkra. Azzal, ha megismerjük egy új technológia lehetséges árnyoldalait is, még időben felléphetünk a veszélyei ellen. Tanulmányunk az első abban a sorozatban, amely feltérképezi és beazonosítja ezen kockázatokat, és segít rálelni a megoldásra.”
(Fotó: Pixabay)