Könnyű ammóniareaktorokkal működtetnék a repülőket
2021 / 11 / 11 / Felkai Ádám
Könnyű ammóniareaktorokkal működtetnék a repülőket
Lényegében egy, a mostani fosszilis üzemanyagokat kiváltó, környezetbarát alternatívát hoznának létre kiemelten a tengeri szállítmányozás és a repülés számára. Ez a megoldás akár az önmagában alkalmazott hidrogénnél is jobb lehet, de azért akadnak kérdőjelek.

A most bejelentett, több vállalat szellemi termékét is felhasználó, a brit Reaction Engines nevű cég ammónia-hajtóműve a vállalat Skylon űrhajójához tervezett rendszerre épül. A Synergetic Air-Breathing Rocket Engine (SABRE) hajtóművet hiperszonikus-, valamint űrrepülésre tervezték eredetileg, azonban ha ezt kombinálják az Egyesült Királyság kormánya által támogatott Science and Technology Facilities Council (STFC) ammónia katalizátoraival, akkor az eredmény egy olyan megoldás, amely beválhat az olyan, máskülönben nehezen „kibocsájtás-mentesíthető” szektorokban, mint a hajózás, a repülés, valamint a hálózaton kívüli energiatermelés.

Mint a fentebb hivatkozott sajtóközlemény is írja, jelenleg a repülés és a hajózás együtt a globális szénkibocsájtás 5 százalékáért felelős, ráadásul mindkét szektorban csak nőni fog az emisszió a jövőben. A Reaction Engines könnyű és kompakt reaktorai tehát lehetővé tennék ezeken a területeken a kibocsájtás csökkentését. Az alapelképzelés szerint az eszköz a hajtómű által termelt hőt hasznosítaná, amelynek köszönhetően a tiszta ammóniából egy ammónia-hidrogén keveréket hozna létre, amely nagyjából helyettesíthetné a jelenlegi repülőgép-üzemanyagokat. Mint a New Atlas cikke írja, a hidrogénhez képest az ammóniának több előnye is akad: könnyebben és olcsóbban tárolható, valamint szállítható, ugyanakkor tömeget tekintve a hidrogén energiájának csak 20 százalékával rendelkezik. Más kérdés viszont a térfogat: ebből a szempontból az ammóniában 70 százalékkal több energia található, mint a folyékony hidrogénben.

Éppen a tömeg, mint szempont, miatt az ammónia nem nagyon szokott számításba jönni a repülésben üzemanyagként. Ugyanakkor mivel a hidrgonnék pedig nagy a térfogatigénye, az sem ideális megoldás ezen a területen – a nagyobb térfogat ugyanis nagyobb tankokat jelent, ami összességében azt jelenti, hogy ha a mostani gépekre szerelik fel ezt a rendszert, akkor azokon csak kevesebb ülésnek jut majd hely. A mostani megoldás tehát egy olyan opció, melynek köszönhetően egy légitársaság üzemeltetője a saját szempontjai alapján választhat a súly és a térfogat között.

Kérdés persze, hogy mennyire „zöld” ez a bizonyos opció. A Reaction Engines hangsúlyozza, hogy az említett szektorok emissziója így redukálható, ami igaz is, de New Atlas azért hozzáteszi, hogy az égési termék egy ilyen üzemanyag esetén a nitrogén-oxid vegyületek (NOx) lesznek, amelyek között a CO2 valóban nem található meg, de azért így is akad velük probléma, nem is kevés. A Légszennyezés.hu például külön oldalt tart fenn ezeknek az anyagoknak, melyből kiderül, hogy a légszennyezés mérésekor épp ezen vegyületek mennyiségi jelenlétét monitorozzák. A nitrogén-oxidok ugyanis „fontos szerepet játszanak az un. fotokémiai szmog kialakulásában”, de felelősek a savas esők megjelenésében, valamint károsítják az emberek egészségét is. A sajtóközleményből nem derül ki, így csak remélni lehet, hogy ennek a problémának a kezelésére a cég kidolgozott valami megoldást.

A New Atlas megemlíti azt is, hogy az ammónia előállítása sem éppen a legzöldebb folyamat, illetve a zöld ammónia jelenleg kevés mennyiséget jelent, és az is drága. Ez utóbbihoz ugyanis zöld hidrogén kell, mivel ha az ammóniát úgy állítják elő, ahogy az jelenleg jellemzően történik, tehát hogy a folyamat során metán keletkezik, akkor bár a repülőgép nem fog CO2-t kibocsájtani, a felhasznált üzemanyag termelése során keletkezett metán sokkal inkább fokozza az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. A sajtóközlemény egyébként „zöld” ammóniát emleget, de ezek szerint tehát ez most még drága mulatság lenne, és nem is áll rendelkezésre komolyabb mennyiségben.

(Fotó: www.reactionengines.co.uk)

További cikkek a témában:

A zöld ammónia új fejezetet nyithat a megújuló energiánál A szakemberek jelenleg vizsgálják a zöld ammónia felhasználási lehetőségeit, hogy a jövőben akkor és ott alkalmazhassák, ahol szükséges.

Az ammónia, a karbonmentes világ egyik lehetséges energiahordozója A műtrágyagyártáshoz úgyis kell sok-sok ammónia, márpedig ez az anyag megújuló energiával is gyártható, jól szállítható és raktározható és remekül használható nagy motorok üzemanyagaként.

Kábelek helyett tankerek szállítják el az energiát a világ legnagyobb szolár- és szél-projektjéből A 26 gigawatt csúcsteljesítményű (13 Paks!) hatalmas nap- és szélerőmű energiája ammónia formájában kerül exportra.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.