Koronavírus és a velejáró szemétségek

2020 / 03 / 18 / Perei Dóra
Koronavírus és a velejáró szemétségek
Minden, a koronavírus-járvány megfékezésére tett erőfeszítésünk mehet a levesbe, ha képtelenek vagyunk megfelelően kezelni az arcmaszkokból és az egészségügyben keletkező egyéb hulladékokat. Márpedig eddig nagyon úgy fest, hogy az ázsiai országok nem tudnak megbirkózni vele.

A világ évtizedek óta nem került szembe olyan súlyos egészségügyi válsággal, mint amit a koronavírus kitörése hozott. A kihívások azonban messze túlmutatnak az emberek tesztelésén, karanténba helyezésén és kórházi kezelésén; naponta keletkező hulladékhegyek megfelelő ártalmatlanításáról is gondoskodni kell. Azaz kellene. A probléma jóval szerteágazóbb, mint hinnénk:

Kínában például nincs elég égetőműhely az egészségügyi hulladék megsemmisítésére, ami tovább növeli a fertőzésveszélyt, míg a felelőtlenül eldobott arcmaszkok extra terhet rónak a környezetre.

Mivel a betegség világszerte rohamosan terjed, az országvezetőknek haladéktalanul megoldásokat kell eszközölniük. A fertőzött betegek és az őket kezelő orvosi személyzet által használt maszkokat és egyéb védőeszközöket sterilizálni kell, és magas hőmérsékleten elégetni, külön erre a célra szolgáló helyiségekben. Noha Kínában nem hozták nyilvánosságra a hulladékégetők számát, a szakértők szerint számuk az elmúlt évtizedben nagyjából változatlan maradt, ami távolról sem elég.

A problémát súlyosbítva, az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium tavaly kijelentette, hogy a 2003-ban a súlyos akut légzőszervi szindróma (Sars) járványra adott válaszként felépített létesítmények többsége kapacitása végéhez közeledik.

Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a koronavírus elterjed a hulladékgyűjtők dolgozói között is, ha a fertőzést hordozó hulladékot nem kezelik megfelelően. A nagy mennyiségű egészségügyi hulladék drasztikusan növeli a kockázatot:

a betegség kiindulópontjának számító Wuhanban csak február huszonnegyedikén kétszáz tonna hulladék keletkezett, ez négyszerese annak, mint amit a város egyetlen égető létesítménye képes naponta kezelni.

A nemzet kétmillió tonna orvosi hulladékot termelt 2018-ban, ám a hulladékkezelésre még mindig nem vezettek be egy egységes, speciális szennyezés-ellenőrzési normát. De máshol sem jobb a helyzet, Hong Kongban például a környezetvédelmi önkéntesek ezresével gyűjtik az utcákon, strandokon, túraútvonalakon eldobott arcmaszkokat, amik fokozott veszélyt jelentenek a tengeri élővilágra, és a madarakra. Különösen aggasztó a tény, hogy több maszkot fertőzöttek is használhattak. A fertőzés órákig vagy akár napokig is tovább élhet nedves közegben, ezáltal könnyen átterjedhet. A maszkok ráadásul műanyag alkotórészeket tartalmaznak, emiatt nehezen bomlanak le. A medRxiv legfrissebb tanulmánya szerint koronavírus akár három napig életképes maradhat műanyag és fém felületeken. Bár az eredmények egyelőre előzetesek, de ha igazak a hírek, akkor akár az eldobott szemét felületéről is elkaphatjuk a vírust.

"Különösen nagy rizikófaktort jelenthetnek a cigicsikkek és eldobált PET palackok, hiszen azok a leggyakoribb egyszer használatos műanyagok."

Amit mi tehetünk, hogy minden esetben törekszünk a használt készítmények, védőfelszerelések használata utáni megfelelő elhelyezésről, vagyis nem dobjuk el a természetben, a kommunális kukába, zárt zacskóba tesszük, kiöblítés után a kézfertőtlenítők flakonját szelektíven - vagy speciális veszélyes hulladékgyűjtőben - gyűjtjük.

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ilyen lesz a Földön élni negyedmilliárd év múlva
Ilyen lesz a Földön élni negyedmilliárd év múlva
Lényegében egyetlen szuperkontinens alakul majd ki, ahol nem lesz túl jó móka emlősnek lenni.
Kiadták az engedélyt Lengyelország első atomerőművének megépítésére
Kiadták az engedélyt Lengyelország első atomerőművének megépítésére
A tervek szerint 2040-ig három, összesen 9 GW kapacitású atomerőművet építenek majd az Európa vezető széntermelőjének számító országban.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.