Az Európai Űrügynökség (Esa) által március 27.-én közzétett műholdas felvételeken jól látható, hogy Európa nagyvárosainak, köztük Párizsnak, Rómának vagy Milánónak a levegőminősége sokat javult a lezárások óta. A Copernicus Sentinel-5P műholdról származó adatok a 2020 március 14.-e és 25.-e között mért nitrogén-dioxid szintet mutatják, összehasonlítási alapul az előző év ugyanebben az időszakában, ugyanezen a helyeken mért adatait vették. A képeket a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) szakemberei elemezték. Henk Eskes, a KNMI munkatársa elmondta:

“A nitrogén-dioxid koncentrációja napról napra módosul az időjárásváltozás következtében.

Csupán egy nap adataiból nem lehet következtetéseket levonni. De ha egy meghatározott időperiódus információit kombináljuk, a meteorológiai variabilitás már az átlagértéket mutatja és kezdjük meglátni az emberi aktivitás okozta változások hatásait.”

A nitrogén-dioxidnak, csakúgy mint a többi üvegházhatású gáz szintjének emelkedése a természetben előforduló, a humán tevékenységektől független eseményeknek is betudható, illetve a fluktuációt az időjárási körülmények is befolyásolják. Éppen ezért a felvételeket elemző kutatók más forrásokból származó információkat is figyelembe vesznek, mikor azt próbálják meghatározni, a lezárások mennyiben járulnak hozzá a koncentrációban érzékelhető eltérésekhez (bár az egyértelmű: kevesebb autó=kevesebb üvegházhatású gáz). Erre a célra a földi megfigyelőállomásokról származó információkat, időjárási mérések eredményeit és az inverziós modellezés eszközét használják.

Az ázsiai adatokat az Atmospheric Chemistry Observation and Modeling (ACOM) munkatársai dolgozták fel, a szatellit felvételek szintén az Esa Copernicus Sentinel-5P Tropomi eszközétől valamint a NASA Terra egységétől származnak. Itt a troposzféra szén-monoxid szintjét figyelték meg Kína keleti régiója felett. A második képen a 2020 február elsejétől március 10.-ig tartó periódus látható, az elsőn 2019 februárja és márciusa közti időszak.

Az ACOM tudósai 30-45%-os szén-monoxid koncentráció csökkenésről számoltak be. Szintén jelentős a visszaesés a nitrogén-dioxid szintjében, a legenyhébb esetben is 27%, de van, ahol a 71%-ot is eléri az előző évhez képest.

A szén-monoxid télen akár hónapokig is a légtérben tartózkodhat, így a mért értékekhez a globálisan (szelek, frontok által) szállított mennyiség is hozzáadódik, ezzel ellentétben a nitrogén-dioxid élettartama mindössze néhány óra, maximum egy-két nap, így ennek a gáznak a koncentrációja alapján sokkal pontosabban meg lehet határozni egy lokáció helyi légszennyezettségének aktuális állapotát. Az adatok azért mutatnak jelentősebb redukciót a nitrogén-dioxid szintjében, mert a lezárások az ipart és a közlekedést érintették, az otthoni tevékenységek által okozott kibocsátást nem, Ázsiában pedig a szén-monoxid kibocsátásáért legnagyobb mértékben felelős terület a lakossági szektor.

Az Egyesült Államok északkeleti államait mutató térképek hasonló helyzetet mutatnak, a forgalmas nagyvárosokkal teli terület nitrogén-dioxid kibocsátása sokat csökkent idén márciusban az előző évek során (2015-től 2019-ig) tartó időszak márciusainak átlagolt eredményeihez képest.

Az adatok az Aura Ozone Monitoring Instrument (OMI) által készített felvételeken alapulnak, azonban a NASA tudósai is felhívják rá a figyelmet: további analizáció szükséges ahhoz, hogy pontosabban meghatározzák, a harminc százalékos visszaesés mennyiben köszönhető a szennyező források elapadásának és mennyiben az időjárás természetes változásainak.

Arra pedig hosszú távon valószínűleg nem számíthatunk, hogy ezek az alacsony légszennyezési mutatók így is maradnak, hiszen az élet előbb-utóbb visszaáll a megszokott kerékvágásba, Kínában például máris elkezdett újból növekedni a nitrogén-dioxid szint, ahogy azt az Esa animációján is láthatjuk. A megoldást nem a bezárkózásban kell keresnünk, hiszen ez csak egy kényszerhelyzet szülte átmeneti változás, hanem a hosszabb távon is fenntartható átalakulásban.

(Fotó: Esa, NASA's Scientific Visualization Studio, UCAR)