Január 5-re virradóra meteorit csapódott be Norvégiában. Az égi kőzetdarab fél kilogramm és 2 kilogramm közötti súlyú lehetett, és 50 ezer kilométer per órás sebességgel csapódott a Földbe.
50 ezer kilométer per óra
A becsapódásról a NORSAR szeizmológiai kutatóintézet adott hírt. A meteorit Løten mellett, egy mérőállomás közelében csapódott a talajba, Oslótól nagyjából 120 kilométerrel északra. A környékbeli lakosok erős robajt hallottak és éles fényfelvillanást észleltek, sőt a 85 kilométernyire lakó emberek is hallották Ullensakernél, nem messze a tavaly decemberi súlyos és végzetes földcsuszamlás helyszínétől.
Sok helybéli meg is ijedt, hogy újabb hegyomlás, katasztrófa történik. A NORSAR berendezései azt mutatták, hogy a kőzet Løten közelében, éjfél után 24 perccel és 36 másodperccel, körülbelül három órával a légkörbe történt behatolását követően ért földet.
A NASA szerint van egy hangyányi esélye, hogy egy aszteroida nemsokára becsapódik a Földbe
Hát, ez nem jó hír, akárhonnan nézzük. A becsapódás esélye rendkívül alacsony, és az objektum sem túl nagy, az eseményre pedig vagy az USA elnökválasztását megelőző napon kerül sor, vagy soha. Persze, 2020-at írunk, szóval nincs mit csodálkozni a dolgon.
Norvégia meteoritfigyelő hálózatának nyilatkozata szerint (Norsk Meteornettverk), bár megpróbálkoznak majd a kereséssel, de nem adnak sok esélyt annak, hogy a téli tájban megtalálják a meteorit maradványait.
Anne Strømmen Lycke, a Norsar igazgatója szerint ehhez nagy szerencse kellene. "Nagy szerencsénk van ugyanakkor, hogy ilyen közel ért földet az egyik állomásunkhoz, amely Løtenben van" - mondta Lycke. "Amikor földet ért, egy kis földrengést is kiváltott, melyet a berendezésünk is regisztrált."
(Forrás: Newsinenglish Kép: )
Ez is érdekelhet:
Új mozaikdarab az élet kirakósához: cukrot talált a NASA egy meteoritban
Egy nemzetközi kutatócsoporté a dicsőség, mivel meteoritban még soha nem találtak cukrot. Ám a felfedezés nem az első, a meteoritokban talált biológiailag fontos összetevők sorában. A cukor nélkülözhetetlen az élet általunk ismert formájához, így felbukkanása nyomokkal szolgálhat a földi élet eredetére nézve is.
Meglepő, de valóban új elmélet a Tunguszka-esemény magyarázatára
1908. június 30-a reggel hét óra után valamivel, egy ember ül a szibériai Vanavara postahivatalának tornácán. Nem valószínű, hogy gondolna bármi ilyesmire, de néhány pillanat múlva, hirtelen kirepül majd a székéből, és a hőség olyan hatalmasra nő, mintha kigyulladt volna a ruha, amit visel.
Védtelenek lehetünk az űrből érkező kórokozókkal szemben
Most hogy az emberiség a koronavírus-járvány láthatatlan fenyegetésének árnyékában szenved, minden eddiginél több figyelem jut a ránk leselkedő egyéb kórokozókra. Egy új tanulmány a világűrből, más bolygókról érkező űr-kórokozóknak való kitettségünkre figyelmeztet, az eredményei egyenesen riasztóak.
Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!