Ahogy arról a Forbes beszámolt, az űrtávcső ezúttal két spirálgalaxist, az NGC 7496-ot valamint az NGC 628-at örökítette meg. Utóbbit a galaxist katalogizáló Charles Messier után Messier 74-ként is szokták említeni, emellett a köznyelvben gyakran csak "fantom galaxisként" hivatkoznak rá, aminek oka, hogy rendkívül alacsony felületi fényessége miatt kifejezetten nehéz megfigyelni.
A Földtől mintegy 32 millió fényévre, a Halak csillagképben található galaxis esetében emiatt különösen jól jött, hogy a James Webb a Hubble-lel ellentétben az infravörös tartományban beérkező fényt érzékeli, így könnyedén átlát a poron és más akadályozó tényezőkön. Mivel az űrtávcső a Földtől távol, a Lagrange 2 pontban állomásozik, így a fényszennyezés is kevésbé okoz neki problémát, mint a Föld körül keringő Hubble-nek vagy a földi távcsöveknek.
Let's just see what JWST observed yesterday...
Oh, good god. pic.twitter.com/8UQWi2zPlR— gbrammer (@gbrammer) July 18, 2022
Az NGC 628-ról készült fotónak a NASA-tól függetlenül készült egy másik verziója is, amelyben a galaxis szinte teljes egészében lila színben ragyog. A szín a galaxisban megtalálható policiklikus aromás szénhidrogéneket jelöli, és abból a szempontból megfelel a valóságnak, hogy ezek a molekulák valóban csak a fénynek bizonyos hullámhosszait verik vissza, így a látható színe főként pirosból és kékből áll össze. Ahogy azt a képet készítő Dr. Gabriel Brammer, a Koppenhágai Egyetem csillagásza az Independentnek elmagyarázta, a kép abból a szempontból is érdekes, hogy azon nem láthatók csillagok, csupán a galaxisban gomolygó gázok és por.
A James Webb által megörökített másik spirálgalaxis az NGC 7496, amely a Földtől 24 millió fényévre található, a Daru csillagképben. A képeket a Flickren közlő Judy Schmidt ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az izzó por szabad szemmel láthatatlan lenne, az infravörös tartományban viszont tisztán kivehető.
A fenti fotók a PHANGS program keretében készültek el, amelynek célja, hogy a hideg molekuláris gázok és a fiatal csillagok kapcsolatát vizsgálja a spirálgalaxisokban. A kutatók eddig mintegy 74 spirálgalaxist térképeztek fel, és azt remélik, hogy a kutatással többet megtudnak a korai csillagok keletkezéséről.