Kozmikus örvényt fotózott a James Webb

2022 / 07 / 20 / Bobák Áron
Kozmikus örvényt fotózott a James Webb
Alig egy hét telt el azóta, hogy a NASA nyilvánosságra hozta az első tudományos értékű fényképeket, amelyeket már az új, tízmilliárd dolláros űrteleszkóppal készítettek, a James Webb máris új fotókkal ajándékozta meg a csillagászat iránt érdeklődőket.

Ahogy arról a Forbes beszámolt, az űrtávcső ezúttal két spirálgalaxist, az NGC 7496-ot valamint az NGC 628-at örökítette meg. Utóbbit a galaxist katalogizáló Charles Messier után Messier 74-ként is szokták említeni, emellett a köznyelvben gyakran csak "fantom galaxisként" hivatkoznak rá, aminek oka, hogy rendkívül alacsony felületi fényessége miatt kifejezetten nehéz megfigyelni.


Az NGC 628 a James Webb teleszkóp fotóján (Fotó: NASA/ESA/CSA/STSCI/JUDY SCHMIDT)

Az ugyanerről a galaxisról a Hubble által 2007-ben készített kép (Fotó: NASA, ESA, and the Hubble Heritage (STScI/AURA)-ESA/Hubble Collaboration. Acknowledgment: R. Chandar (University of Toledo) and J. Miller (University of Michigan/Wikimedia Commons)

A Földtől mintegy 32 millió fényévre, a Halak csillagképben található galaxis esetében emiatt különösen jól jött, hogy a James Webb a Hubble-lel ellentétben az infravörös tartományban beérkező fényt érzékeli, így könnyedén átlát a poron és más akadályozó tényezőkön. Mivel az űrtávcső a Földtől távol, a Lagrange 2 pontban állomásozik, így a fényszennyezés is kevésbé okoz neki problémát, mint a Föld körül keringő Hubble-nek vagy a földi távcsöveknek.

Az NGC 628-ról készült fotónak a NASA-tól függetlenül készült egy másik verziója is, amelyben a galaxis szinte teljes egészében lila színben ragyog. A szín a galaxisban megtalálható policiklikus aromás szénhidrogéneket jelöli, és abból a szempontból megfelel a valóságnak, hogy ezek a molekulák valóban csak a fénynek bizonyos hullámhosszait verik vissza, így a látható színe főként pirosból és kékből áll össze. Ahogy azt a képet készítő Dr. Gabriel Brammer, a Koppenhágai Egyetem csillagásza az Independentnek elmagyarázta, a kép abból a szempontból is érdekes, hogy azon nem láthatók csillagok, csupán a galaxisban gomolygó gázok és por.


Az NGC 7496 a James Webb teleszkóp fotóján (Fotó: NASA/ESA/CSA/STSCI/JUDY SCHMIDT)

A James Webb által megörökített másik spirálgalaxis az NGC 7496, amely a Földtől 24 millió fényévre található, a Daru csillagképben. A képeket a Flickren közlő Judy Schmidt ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az izzó por szabad szemmel láthatatlan lenne, az infravörös tartományban viszont tisztán kivehető.


A James Webb és a Hubble fotóiból megalkotott kompozit kép az NGC 7496-ról (Fotó: NASA/ESA/CSA/STSCI/JUDY SCHMIDT)

A fenti fotók a PHANGS program keretében készültek el, amelynek célja, hogy a hideg molekuláris gázok és a fiatal csillagok kapcsolatát vizsgálja a spirálgalaxisokban. A kutatók eddig mintegy 74 spirálgalaxist térképeztek fel, és azt remélik, hogy a kutatással többet megtudnak a korai csillagok keletkezéséről.

Ennyivel jobb fotókat készít a James Webb űrteleszkóp, mint az elődje A NASA két nappal ezelőtt mutatta be az első teljes értékű fotókat, amelyeket már az új, tízmilliárd dollárba kerülő James Webb teleszkóppal készítettek a világűrről. Hogy a több mint két évtizede tervezett teleszkóp körüli felhajtás nem csak üres szemfényvesztés, azt pedig most már a saját szemünkkel is megnézhetjük.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Ha az Oumuamuához hasonló csillagközi látogató érkezik a Naprendszerbe, az emberiség már felkészülten várja
Ha az Oumuamuához hasonló csillagközi látogató érkezik a Naprendszerbe, az emberiség már felkészülten várja
A Comet Interceptor program keretében 2028-ban a második Lagrange-pontra küldenek egy három tagú szondacsoportot, amelyek feladata az lesz, hogy az L2 körül keringve várják a megfelelő üstököst vagy csillagközi objektumot és az ideális alany felbukkanása esetén egyből elinduljanak hozzá, hogy megfigyeléseket végezzenek rajta. Az “anyahajó”, vagyis a fő szonda kamerájának és más egységeinek fejlesztésében, valamint a program tudományos munkáiban magyar szakemberek is részt vesznek - a projektről Kereszturi Ákos, a CSFK tudományos főmunkatársa árult el részleteket az H-SPACE konferencián tartott előadásában.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.