A 21. század egyik legfurcsább hozadéka, amit a technológiai szárnyalás és a mindenki számára hozzáférhető, korlátlan információ korában valószínűleg csak igen kevesen lettek volna képesek megjósolni, hogy megjelentek az olyan áltudományok, amelyek alól a filigrán lábat egy seprőrúgással egyetlen Google-keresés is kikotorja (ha valakinek a közoktatás első, küzdelmes évei valamiért kimaradtak) ugyan, ám ennek ellenére is betonszilárdsággal tarják magukat.
Az ilyen áltudományok alfája és ómegája a meggyőződéses „hit” abban, hogy a bolygónk lapos. Ezt az elképzelést sokan középkorinak gondolják, ám valójában a középkorban aki csillagászati kérdésekkel foglalkozott, tisztában volt planétánk formájával. Sőt már az ókori görög filozófusok is kész ténynek tekintették, hogy a Föld gömb alakú. Nem kizárt, hogy ezt a következetetést már Egyiptomban is levonták. A bolygó alakjára ugyanis számos jelből lehet következtetni anélkül is, hogy kilőnénk magunkat az űrbe, és a saját szemünkkel is megbizonyosodnánk a dologról (már ha a NASA gyorsan és könnyen hozzáférhető fotóarchívumát is megbízhatatlannak ítéljük ez ügyben valamiért). A Magyar Tudományos Akadémia például egy hosszabb cikkben szedte össze azokat a bizonyítékokat, melyek miatt már az ókorban megnyugtatóan tisztázták, hogy a Föld nem lapos. Arisztotelész például két fontos megfigyelésre alapozva vonta le a következtetést a bolygó alakjáról: az első, hogy a Föld különböző pontjairól szemlélve az égbolt is különbözőnek látszik. Tudta azt is, hogy 110 km-t haladva észak felé a sarkmagasság (az ég északi pólusának, vagyis nagyjából a Sarkcsillag irányának a látóhatártól mért szögtávolsága) 1 fokkal nő – ebből egyébként már bolygónk kerületét is kiszámolhatta volna, de ezt nem tette meg. A második: az égitestek keltének és delelésének időpontja változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően. E két megfigyelés együtt azt igazolja, hogy a Föld felülete mind a két irányban (észak–déli és nyugat–keleti) görbül, ráadásul hasonló mértékben. A legfontosabb bizonyíték mégis a holdfogyatkozás volt, ekkor ugyanis a Holdon a Föld árnyéka körív alakú. Ráadásul az árnyék határvonala minden fogyatkozáskor körív.
Természetesen akadnak, akik fent említett hitét nem roppantja össze sem a képi, sem pedig a tudományos, akár egyszerű megfigyelésen alapuló bizonyítékok súlya. Néha pedig pár jótét lélekben felmerül, hogy igenis létezik mód, hogy meggyőzzék ezeket az embereket. Marc Gauld, egy skót férfi például valószínűleg arra a következtetésre jutott, hogy a fent linkelthez hasonló publikációkat a laposföld-hívők nyilván nem fogják elolvasni, tehát a legegyszerűbb, ha a saját szemükkel győződnek meg arról, hogy milyen alakú is a Föld. Gauld egyébként a barátain akadt ki, akik közt több laposföld-hívő is akad. A legjobban pedig attól „forrt fel a vére”, hogy a haverjai szerint az űrhajósok is csak fizetett színészek, akik hazudnak. A helyzetet orvosolandó azt fundálta ki, hogy valamely laposföld-hívőt felküldi az űrbe, hátha így maga is meggyőződik arról, hogy a Föld gömbölyű. Elmondása szerint a cél érdekében megkereste már Elon Muskot és Richard Brensont is, hátha a SpaceX és a Virgin Galactic vezetői támogatnák a tervét. Meglepő mód azonban a két CEO eddig nem jelzett vissza. Gauld következő terve, hogy maga gyűjt össze 250 000 fontot (ez olyan kövér 100 millió forint) közösségi finanszírozással. A gofundme-kampány a cikk írásakor közelébe sem jutott az impozáns összegnek, eddig 175 font gyűlt össze. Más kérdés, hogy talán így is van ez jól, és ekkora összegnek akadna jobb felhasználási lehetősége is. Például akár lelkes diákokat is fel lehetne lőni, akik élnek-halnak az űrkutatásért. Az kevésbé tűnne pénzpocsékolásnak.
(Kép: Flickr/NASA Goddard Space Flight)