A coloradói Fort Collins vadrezervátumában él Elizabeth Ann, a két és fél hónapos feketelábú görény, melyet klónozással hoztak létre egy 1988-ban elpusztult állatnak, Willának a lefagyasztott génjeiből. A kis ragadozó december 10-én született, de csak most mutatták be a nagyközönség számára, mivel előbb meg kellett róla bizonyosodni, hogy valóban egészséges és életképes.

A klónozott embriót egy háziasított görénybe ültették be, erre azért volt szükség, mert a szüléssel minden esetben együtt járó kockázat miatt a kutatók nem akarták egy veszélyeztett faj egyedét, vagyis egy másik feketelábú görényt esetlegesen feláldozni. De a terhesség során nem lépett fel semmilyen probléma és Elizabeth Ann egészségesnek bizonyult, sőt, természetét tekintve pontosan olyan vadul viselkedik, mint fajának többi tagja.

Miután az előző század derekán a helyi farmerek méreggel és csapdákkal kiirtottak a feketelábú görények élőhelye környékéről minden prérikutyát, és így a ragadozók egyetlen élelemforrásuk nélkül maradtak, sokáig úgy hitték, hogy a faj végleg eltűnt a világból. 1981-ben viszont egy Shep nevű terelőkutya talált egy halott példányt Wyomingban, ezután pedig megkezdődtek az állatok maradék egyedeinek megmentésére tett kísérletek. A mesterséges szaporítási programok sikeresnek bizonyultak, de a genetikai diverzitás azóta is hiányzik a populációból, mivel az összes jelenlegi görény mindössze hét állat leszármazottja. Ezért becsülik meg a szakemberek minden egyes egyed DNS-ét, és ezért döntöttek úgy 1988-ban, hogy lefagyasztják Willát, abban reménykedve, hogy a technológiai fejlődés előbb-utóbb lehetővé teszi a sikeres klónozást.

San Diegóban található az a "fagyasztott állatkertnek" nevezett létesítmény, mely több mint 1100 állatfaj példányaiból származó szöveteket őrzi, ide küldték a görény mintáit is. A klónozási folyamat koordinálását a Revive & Restore cégre bízták, amelynek már van tapasztalata a klónozás terén és a veszélyeztetett fajok genetikai állományának feltérképezésében is. A jelenlegi kísérlet hét év munkájának az eredménye, de egyelőre az újonnan létrehozott leszármazási ág tagjait nem szándékoznak kiengedni a szabadba, a vadrezervátumban fognak élni.

A klónozás később viszont nem csak fajtamentésre lesz használható, hanem sokkal fantáziadúsabb ötletek megvalósítására is.

Genetikai módosítással például elérhető lesz, hogy bizonyos vele született betegségeket és hajlamokat meg lehessen változtatni, vagy akár régen kihalt állatokat lehessen visszahozni a világba. Mi lenne például, ha újra gyapjas mamutok járnának-kelnének, ha nem is a vadonban, de a rezervátumokban? Ben Novak, a Revive & Restore vezető kutatója első körben a vándorgalambot szeretné újra életre kelteni, mivel ez a faj az emberi tevékenységnek köszönhetően tűnt el a Földről, de a cég listáján a gyapjas mamut felélesztése is szerepel egyfajta teoretikus lehetőségként. Ez nem feltétlenül az egész állat létrehozását jelenti, inkább a sejtek életképességének és a klónozás technikájának bizonyítását. Bár a Revive & Restore oldalán azt írják, hogy a végső cél, hogy egy nap újra egészséges csordák népesítsék be a tundrákat, de már az is nagy eredmény lenne, ha a közeli rokon, az ázsiai elefánt genetikai állományát sikerülne robosztusabbá tenni a mamutgének integrálásával.

Japán és orosz kutatók már 2019-ben megtették az első lépéseket a mamut újraélesztésének ellentmondásos útján, ők egy 28 000 éves példány sejtmagjait ültették be egérsejtekbe, a létrejött klónokból öt darab pedig biológiai reakció jeleit mutatta.

De ez még nem jelenti azt, hogy Michael Crichtont prófétának kiáthatjuk ki és holnap megnyithat a valódi Jurassic Park. Már csak azért sem, mert az utolsó dinoszauruszok nagyjából 65 millió éve éltek a Földön, vagyis az esetükben a mamutoknál sokkal régebbi DNS-ekből kellene megoldani valahogy a procedúrát, de ez a tudomány mai állása szerint nem lehetséges, mivel a DNS-ek ilyen hosszú idő alatt lebomlanak.

(Fotó: Wikimedia Commons, Flickr/bap824/ usfwsmtnprairie)

További cikkek a témában:

Teljesen átformálhatja a biotechnológia a szarvasmarhatenyésztést, de vajon mit szólnak ehhez a fogyasztók? A szakértők célja a jobb minőségű húst adó marhagének átültetése a kevésbé húsos fajtákba, valamint a tenyésztés mérséklésével az ökolábnyom csökkentése. Egy új génmódosító kísérlet egereken már működik, a tényleges bevezetésig azonban még sok kérdés válaszra vár.
Egy igazán szomorú történet az utolsó mamutokról a földön A Jurassic-franchise születése óta, de lehet, hogy Dolly bárány születése óta szűnni nem akaró reményt táplál miden igazi gyerek - legyen felnőtt, vagy kisiskolás - hogy kedvenc kihalt állatai egyszer új életre kelhetnek. Vagy ha ez egyelőre nem is lehetséges, legalább tudjunk meg minél többet arról, hogyan éltek egykor.
A Jurassic Park III. jóslata igaznak bizonyult, a Spinoasurus ideje nagy részében vízben élhetett Az egyik legszokatlanabb dinoszaurusz, a Spinosaurus aegyptiacus új kövülete sokkolta az őslénykutatók és a dinoszaurusz rajongók világát.