A BBC Science Focus Magazine-ban megjelent elmélet szerint a sötét anyag részecskéi, vagy azok a részecskék, melyek kapcsolatba hozhatóak a sötét anyaggal, talán összetapadnak egymással, és láthatatlan „szellemcsillagokat” alkotnak.
Ezeket a csillagokat eddig talán csak azért nem találtuk még meg, mert túlságosan jól elbújtak: ott vannak közvetlenül a szemünk előtt. Csak éppen fekete lyukaknak tűnnek.
Ha valóban léteznek, segíthetnek megérteni az univerzum láthatatlan és észlelhetetlen többségét kitevő anyagot és energiát, feltéve persze, feltételezve, hogy létezik a sötét anyag és a szellemcsillagok.
Az olyan kísérletek, melyek a gyengén kölcsönható tömeggel rendelkező részecskék (WIMPS) felkutatását célozzák, találtak már bizonyítékokat ilyenek létezésére, a sötét bozon nevű részecskejelölt képében, mely vagy maga alkothatja a sötét anyagot, vagy szabályozhatja azt, hogy a sötét anyag miképpen léphet kölcsönhatásba a látható anyaggal.
A kutatások szerint ezek a sötét bozonok összetapadhatnak egymással, épp úgy, mint az anyag más formái, és akár csillagokat is képezhetnek. Ezeknek a csillagoknak a magjában ugyanakkor nem zajlanának atommag hasadásos folyamatok, így nem bocsátanának ki fényt vagy hőt, az űrteleszkópjaink valószínűleg egyszerűen átnéznek rajtuk.
Van néhány olyan kísérlet folyamatban, mely végre bebizonyíthatja, hogy ezek a csillagok léteznek. Még a galaxisok középpontjában is elhelyezkedhetnek, szinte megkülönböztethetetlenül a szupermasszív fekete lyukaktól, amelyek létezését a csillagászok ezeken a helyeken feltételezik.
A csillagászok ^csak úgy járhatnak a dolog végére, ha közelebbről is megvizsgálják az univerzum fekete lyukait, és kiderítik, hogy lehetnek-e inkább szellemcsillagok, és megkeresik azokat az árulkodó különbségeket, melyek leleplezik őket. Ilyen eltérés lehet, hogy a szellemcsillagoknak nem lenne olyan pszeudo-árnyéka, mint ami az első fekete lyuk fényképének közepén látható. Esetleg olyan gravitációs hullámokat is kereshetnek, melyek nem egészen egyeznek meg azzal, amit egy fekete lyuk esetében várnánk.
(Kép: NASA)