Szellemcsillagok

A BBC Science Focus Magazine-ban megjelent elmélet szerint a sötét anyag részecskéi, vagy azok a részecskék, melyek kapcsolatba hozhatóak a sötét anyaggal, talán összetapadnak egymással, és láthatatlan „szellemcsillagokat” alkotnak. 

Ezeket a csillagokat eddig talán csak azért nem találtuk még meg, mert túlságosan jól elbújtak: ott vannak közvetlenül a szemünk előtt. Csak éppen fekete lyukaknak tűnnek.

Ha valóban léteznek, segíthetnek megérteni az univerzum láthatatlan és észlelhetetlen többségét kitevő anyagot és energiát, feltéve persze, feltételezve, hogy létezik a sötét anyag és a szellemcsillagok.

Az olyan kísérletek, melyek a gyengén kölcsönható tömeggel rendelkező részecskék (WIMPS) felkutatását célozzák, találtak már bizonyítékokat ilyenek létezésére, a sötét bozon nevű részecskejelölt képében, mely vagy maga alkothatja a sötét anyagot, vagy szabályozhatja azt, hogy a sötét anyag miképpen léphet kölcsönhatásba a látható anyaggal. 

A kutatások szerint ezek a sötét bozonok összetapadhatnak egymással, épp úgy, mint az anyag más formái, és akár csillagokat is képezhetnek. Ezeknek a csillagoknak a magjában ugyanakkor nem zajlanának atommag hasadásos folyamatok, így nem bocsátanának ki fényt vagy hőt, az űrteleszkópjaink valószínűleg egyszerűen átnéznek rajtuk.

Fekete, de nem lyuk

Van néhány olyan kísérlet folyamatban, mely végre bebizonyíthatja, hogy ezek a csillagok léteznek. Még a galaxisok középpontjában is elhelyezkedhetnek, szinte megkülönböztethetetlenül a szupermasszív fekete lyukaktól, amelyek létezését a csillagászok ezeken a helyeken feltételezik.

A csillagászok ^csak úgy járhatnak a dolog végére, ha közelebbről is megvizsgálják az univerzum fekete lyukait, és kiderítik, hogy lehetnek-e inkább szellemcsillagok, és megkeresik azokat az árulkodó különbségeket, melyek leleplezik őket. Ilyen eltérés lehet, hogy a szellemcsillagoknak nem lenne olyan pszeudo-árnyéka, mint ami az első fekete lyuk fényképének közepén látható.  Esetleg olyan gravitációs hullámokat is kereshetnek, melyek nem egészen egyeznek meg azzal, amit egy fekete lyuk esetében várnánk.

(Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Egy felrobbant csillag áll az eddigi legnagyobb és a Földhöz legközelebbi gamma-kitörés mögött A csillagok összeomlása és a keletkező szupernóva-robbanás hatalmas energiájú gamma-kitöréseket eredményez, nemrég pedig közzétették a valaha észlelt Földhöz legközelebbi ilyen esemény részleteit.

Einsteinnek ismét igaza volt, egy csillag maga köré csavarja a téridőt A világűrben keringő, tengelyük körül forgó hatalmas égitestek az Einstein általános relativitáselméletében megfogalmazott jóslat szerint maguk köré csavarják a tér-idő szövetét. Ezt a folyamatot hívjuk felcsavarásnak.

Ez a csillag látszólag magányosan száguld a semmibe, gigászi erők játékaként A Tejút középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, és ezek a szinte elképzelhetetlenül hatalmas szingularitások akár egy csillagot is kilőhetnek puskagolyóként a semmibe.