A szélvédő tartóoszlopainak, az A-oszlopoknak a vastagsága az elmúlt évtizedekben egyre nőtt, mostanra már akár feltűnő különbség is lehet egy 2000 környékén, vagy inkább előtt gyártott autó és egy újabb példány között ebben a tekintetben. A változást, Larry Erickson szerint, aki a General Motors tervezőjeként dolgozott, nagyjából a Volkswagen Passat 1996-os európai megjelenéséhez lehet kötni.

"A Passat nagy ügy volt. Az az autó sok reakciót váltott ki - igazán pozitív reakciókat."

- nyilatkozta a Wards Autónak 2011-ben. - "Egyike volt az első autóknak, amelyek felhasználták az A-oszlopok esztétikai előnyeit. Díszítő elemként járult hozzá a tető konstrukciójához."

A díszítési funkción kívül a biztonsági okokból egyre robosztusabbá váló tetők alátámasztásához és a hajlítással az aerodinamikához, ezzel pedig az üzemanyag megtakarításhoz is hozzájárult, azonban ennek ára az egyre nagyobbra növő holttér lett, amely az átkelőhelyeken veszélyeztetheti az éppen ebbe a vakfoltba kerülő gyalogosok biztonságát.

A holttér a távolsággal arányosan egész nagyra is nőhet, néhány méter távolságból már egy egész ember vagy biciklista takarásba kerülhet miatta. Bár a problémát lehet orvosolni a sofőr pozíciójának változtatásával, kellő időben történő lassítással és általános óvatossággal, de az autógyártók is dolgoznak azon, hogy kényelmetlenségek nélkül, a technológia segítségével csökkentsék a holttér okozta veszélyeket. Ennek érdekében több cég, például a Hyundai és a Kia, vagy a Continental alkatrészgyártó vállalat is olyan kijelzőket fejleszt, amelyek az oszlopokra helyezve mutatják az utca látképét a sofőrnek, így az folyamatosan figyelemmel kísérheti a történéseket, de ez a megoldás a plusz kamerák és monitorok miatt drága lehet. Egy másik technika az oszlopok struktúrájának megváltoztatására alapoz, mégpedig úgy, hogy a szerkezetet lyukacsossá teszi, a lyukakba pedig üveg kerül, így legalább részben láthatóvá válnak az oldalról közelítő emberek.

A Toyota állt elő azonban a legfuturisztikusabb ötlettel a probléma megoldására, szerintük a legjobb, ha az oszlop teljes egészében eltűnik a vezető látóteréből, ezt pedig az elektromágneses sugárzás irányának manipulációjával, vagyis egy láthatatlanná tévő köpennyel érnék el. A technológiát már 2017-ben szabadalmaztatták és most újabb részleteket osztottak meg a kutatások időközben megvalósított eredményeiről. A Journal of Applied Physicsben publikált tanulmány szerint a kutatók nem csak egyféle módszert vizsgálnak a kísérletek során, a láthatatlanság elérése történhet gömb alakú transzformációs köpennyel, szőnyeg-köpennyel, plazmonikus köpennyel és palástoló köpennyel is. Ezeket a módszereket már évtizedek óta fejlesztik a laboratóriumokban, és valamivel egyszerűbb formáját jelentik annak a tökéletes optikai köpenynek, amely egyelőre még nem létezik és amely teljes láthatatlanságot nyújtana.

A Toyota kutatói elsősorban egy olyan metaanyaggal kísérleteztek, amelyet mesterségesen hoztak létre atomi szintű szerkesztéssel, és amely tulajdonságait ilyen módon a kívánt funkció eléréséhez lehet igazítani. Bár a kísérletek még nem jártak olyan eredménnyel, amely lehetővé tenné a közeljövőben a technika autókban való alkalmazását, az esélye, hogy egy viszonylag kis felület eltüntetését sikerüljön kivitelezni, még mindig nagyobb, mint az egész embert láthatatlanná tenni képes köpeny kifejlesztése.

"A tökéletes optikai köpeny igényli az elektromágneses hullámok teljes szétszórását a tárgy körül, minden szögben, minden polarizáció esetében, széles frekvenciatartományban, a közvetítő eszköztől függetlenül."

- írják a kutatók a tanulmányban - "Egy ilyen készülék még mindig túlzó elképzelés, mivel a leárnyékolt régió körüli tér megváltoztatását igényli olyan módon, hogy a fázissebesség nagyobb legyen, mint a környező területen, hogy megmaradjon a fázis kapcsolata." A jelenlegi kísérletek során mesterséges intelligencia algoritmusok is segítik a munkát, ami hozzájárul, hogy hosszas szimulációk futtatása nélkül is tudják analizálni a különböző optikai válaszreakciókat, később pedig a közreműködésükkel kialakíthatóak lesznek olyan új anyagok, amelyeknek tetszés szerint optimalizálható a refraktív indexe. Ehhez hozzájárulnak még a 3D nyomtatás területén zajló innovációk is, így egymástól függetlenül fejlődő területek összekapcsolásával születhet meg a jövőben a valódi, működő optikai köpeny, és válhat valósággá a láthatatlanság.

A kutatók nem próbálták meg megjósolni, hogy ez körülbelül mikorra valósulhat meg, a tanulmány inkább egy összefoglalót ad az évtizedek során lefolytatott kutatásokról, de a metaanyagokban és metafelületekben nagy lehetőséget látnak, amely eddig nem állt rendelkezésre, mivel az anyagok alapvető összetételének megváltoztatására alkalmas eszközök még csak mostanában értek el a kellő szintre. Egy láthatatlan köpeny viszont nem csak a holtterek problémáját oldhatná meg, valószínűleg katonai jellegű célokra is felhasználnák, vagy éppen jobb hatásfokú napelemeket gyárthatnának vele.

(Fotó: Continental, Wikimedia Commons, Pixabay, GettyImages/ssuaphotos)

További cikkek a témában:

A falakon is átlát az IVAS, az amerikai hadsereg új kiterjesztett valóság sisakja Az Egyesült Államok hadserege a gyalogos katonákra fegyverrendszerként tekint, akiknek irányító szerepét és halálos erejét is növelni akarják a működésüket segítő digitális rendszerek egy eszközbe való integrálásával.
Az új Teslán nem lesz sebváltó. De akkor hogyan lehet vele tolatni? A Model S frissített változata magától próbálja kitalálni, hogy merre mennénk. Arra is van megoldás, ha nem jól tippel.
Soha nem látott műszerfallal érkezik az elektromos Mercedes S-osztály A Mercedes-Benz várhatóan még az idén lerántja a leplet a régóta várt EQS szedánjáról, ami a Tesla Model S és a Porsche Taycan közvetlen riválisa lesz. Ennek első lépéseként bemutatták az autó műszerfalát, amin egyáltalán nincsenek gombok.