A SCoPEx (Stratospheric Controlled Perturbarion Experiment - Sztratoszférikus Kontrollált Perturbációs Kísérlet) program 2019-ben indult a Harvard Egyetem kutatóinak részvételével azzal a céllal, hogy hosszú idő után a gyakorlatban is megkezdődhessen a kísérletezés a szoláris geomérnökségi módszerekkel kapcsolatban. A projektet csak az első kis lépésnek szánták egy hosszú úton, ami végül egy olyan technológia kialakításához vezetett volna, ami segíthet a Föld megóvásában a globális felmelegedés negatív hatásaival szemben - legalábbis ez volt a terv. A szoláris geomérnökség kérdése azonban erősen megosztja a kutatókat, sokan vannak, akik szerint a természeti folyamatokba való ilyen típusú beavatkozás nem az elképzelt módon zajlana le és a kísérletnek több lenne a hátránya, mint az előnye.

A szoláris geomérnökség lényege, hogy egy, a napsugarak visszatükrözésére alkalmas anyagból bizonyos mennyiséget engednének ki a sztratoszférába, hogy ezzel átmenetileg felfogják a napfényt az adott területen, némileg elhomályosítva a környéket és hűtve a Földet. A módszer ahhoz hasonlóan működne, mint amikor a vulkánkitörések során a légkörbe kerülő hamu elfedi a Napot, csak persze egészen kis méretben. Az ötletnek az ellenzők szerint több kritikára okot adó eleme is van: többek között az anyagok ismeretlen hosszú távú hatása a sztratoszféra összetevőire nézve vagy az "elsötétítésnek" a mezőgazdasági termeléssel összefüggő esetlegesen negatív következményei, de a legnagyobb problémát abban látják, hogy valójában senki sem tudja biztosan, milyen eredményekkel jár ez a típusú klímaintervenció.

"Az ember által okozott klímaváltozás máris a kelleténél eggyel több bolygóméretű kísérlet - nincs szükség még egyre"

- írja három klímakutató professzor a Conversation-ön a témával kapcsolatban.

A szoláris geomérnökséget elutasító szakértők főként azt emelik ki, hogy a technológia használata, amennyiben működőképesnek bizonyulna, csak tüneti kezelést adna, miközben elterelné a figyelmet a globális felmelegedés valódi okairól, így az emberiség nem lenne motivált abban, hogy kellő mértékben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátásának szintjét. A szoláris geomérnökség támogatói viszont éppen a Föld állapotának megóvását látják a módszerben: szerintük a kritikákban gyakorta eltúlozzák a lehetséges kockázatokat és a technológia hasznos segítséget nyújthatna.

A SCoPEx résztvevői a tesztek révén tervezték jobban felmérni a potenciális hatásokat, hogy a későbbiekben több adatra tudjanak támaszkodni a programok előkészítése során. A szoláris geomérnökségi projektek ugyanis általában csak laboratóriumi körülmények között folytatott tesztekre vagy számítógépes szimulációkra szorítkoztak korábban, a gyakorlati próbák nagyrészt hiányoztak a repertoárból. A SCoPEx projektben első körben 2021 nyarán egy ballont indítottak volna 17 000 méteres magasságba egy kis adag (két kiló) kalcium-karbonáttal a fedélzetén, hogy azt a kijelölt ponton a légkörbe engedje, majd azt vizsgálták volna, hogy néhány óra leforgása alatt hogyan viselkedik a krétaporfelhő, mennyire terjed szét és milyen reakcióba lép a környezetében található összetevőkkel. A kalcium-karbonát egészségre nem ártalmas és a próba alatt csak kis mennyiséget használtak volna belőle, de a projekt mégis nagy ellenkezést váltott ki a célhelyszíneként kiszemelt lappföldi régió lakosaiból.

A SCoPEx tesztet a Svédország északi részén található kirunai Esrange Űrközpontból indított ballonnal tervezték elvégezni, de a területen élő számikat képviselő tanács 2021 februárjában tiltakozását fejezte ki a projekt ellen a SCoPEx független Tanácsadói Bizottságához (Advisory
Committee, AC) eljuttatott levélben, majd márciusban a Svéd Királyi Tudományos Akadémiai is levélben kérte a bizottságot a program leállítására. Időközben a SCoPEx egyik meghatározó tagja, David Keith elhagyta a programot és jelenleg a Chicagói Egyetemen vezeti a Climate Systems Engineering nevű kezdeményezést, ami más kutatások mellett szoláris geomérnökséggel is foglalkozik. A harvardi projekten dolgozó kutatók végül sok késlekedés, halasztás és fennakadás után maguk fújták le a munkát, mielőtt az elkezdődhetett volna és 2023 augusztusában értesítették a Tanácsadói Bizottságot a projekt tervezett szüneteltetéséről. Az AC szeptemberben osztotta meg a hírt a Harvarddal.

A bizottság a tegnapi napon, március 18-án jelentette be a döntést egy kiadott közleményben és egyúttal publikálták a végső jelentést is az elmúlt években folytatott munkáról, valamint az elért és el nem ért célokról. Ez utóbbiak közé tartozik a nagyközönség bevonása globális szinten a projekttel kapcsolatos megbeszélésekbe, aminek mikéntjére ugyan tettek javaslatokat az AC tagjai, de a konkrét tárgyalások főként a szakértőkkel való diskurzusokról szóltak. A lakosság bevonása a szoláris geomérnökségi programok megbeszéléseibe, nem csak tájékoztatás, hanem együttműködés szintjén, lényeges aspektusát jelentheti az ehhez hasonló terveknek, elvégre az egész világot érintő kérdésről van szó, ami körül egyelőre nagy a bizonytalanság. Ha a SCoPEx a jövőben folytatódna, a kutatói csapatnak ajánlott lenne a bizottság előírásai alapján tervet készíteni a társadalom bevonásáról - írja az AC a jelentésében.

A harvardi projekt egyik vezető kutatója, Frank Keutsch az MIT Technology Review-nak adott nyilatkozatában elmondta: a szoláris sugárzási menedzsmentet (más néven szoláris geomérnökséget) továbbra is nagyon fontosnak tartja, de jelenleg a terület más kutatási ágaival foglalkozik, amelyek jelentős eredményeket ígérnek.

(Fotó: Lars Olov Jonsson/Kiruna Esrange Space Center, lmaresz/quatzyeux/Pixabay)

Az EU szabályozná az időjárás-manipulációs tevékenységeket, mert túl kockázatosak Az EU szerint óvatosan kell kezelni az időjárás-manipulációval kapcsolatos tevékenységeket, mert egyelőre nagyon kevés adat és tapasztalat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy pontosan lássuk, milyen következményekkel és kockázatokkal jár, ha mesterségesen módosítjuk a Föld időjárását.