Leonardo da Vinci robotlovagja végül nagy kalamajkát okozott, melyben a NASA is érintett

2021 / 02 / 03 / Felkai Ádám
Leonardo da Vinci robotlovagja végül nagy kalamajkát okozott, melyben a NASA is érintett
Leonardo da Vinci tervezte meg az autó elődjét, egy önjáró szekeret. Sokak szerint ez volt az első, valóban működő terv egy robot járműről. Ám a nagyszerű itáliai feltaláló nem állt meg itt, hanem megtervezte az első humanoid robotot: egy gépesített lovagot.

Leonardo élt-halt az emberi anatómiáért, lenyűgözte őt az izmok és ízületek működésének a természetben fogant mechanikája. Több boncolást is végzett, ennek köszönhető műveinek anatómiai részletgazdagsága. Ám mindez nem csak a festményeken köszönt vissza, az itáliai mester meg volt arról győződve, hogy az emberi csont és vázizomzat működési elve akár egy gépre is átültethető. Az ötletből fogant robotlovag jelentősége pedig nem pusztán abban merül ki, hogy történelem talán első, működőképes humanoid robotjának a tervéről van szó, hanem hogy több más találmányával ellentétben Leonardo ezt a robotot valóban el is készítette kőgazdag patrónusának, Ludovico Maria Sforzának. A robot egyébként főleg szórakoztató célokat szolgált, remekül feldobta a nemesi partikat. Maga az eredeti példány az idők folyamán elveszett ugyan, de a beszámolók alapján a karok és fogaskerekek által működtetett gép tudott járni, leülni és felállni, valamint az állkapcsát is mozgatta. Sőt a sisakrostélyát is fel tudta csapni. Leonardo egyébként a robotot nem sokkal híres képének: Az utolsó vacsora megfestése (1495) előtt építette meg. Legalábbis így szólnak a feltételezések.

Leonardo tervei azonban évszázadokra eltűntek, mígnem az ötvenes években Carlo Pedretti, az itáliai mester szakértője rájuk nem akadt. Pedretti megtalálta a robotlovag terveit is, ám ezek hiányosak voltak. Valamivel később, 2002-ben aztán egy amerikai robotszakértő, Mark Rosheim megépítette a szerkezet némileg módosított verzióját, amely valóban képes volt azokra a dolgokra, amit feltételeztek róla: tudott járni és integetni egyaránt. Az öt évnyi munka alatt Rosheim számítógépes modellel ábrázolta, miként festhettek az eredeti tervek, amihez Leonardo anatómiai ábráit is felhasználta. Sőt egy miniatürizált modellt a NASA-nak is leszállított 1997-ben, hogy ezzel is segítse a Mars kolonizálását (merthogy ilyesmiről már akkor szó volt).

Az tehát látható, hogy Leonardo robotlovagja működött. Némileg homály fedi ugyanakkor, hogy mi a helyzet a NASA emberformájú robotjaival, miként kapcsolódnak Leonardóhoz vagy Rosheim munkásságához. Annyi tudható, hogy a Nemzetközi Űrállomáson akad ilyen szerkezet (sőt mindjárt kettő is) – egy orosz és egy amerikai. Az amerikai robot a Robonaut 2, amelyről a NASA itt ír. Ezen az oldalon azonban Rosheim neve nem bukkan fel. Előkerül azonban a robotszakértő a Cove nevű oldalon, amelyet egy virtuális oktatással kapcsolatos szervezet működtet a saját bevallásuk szerint. Itt azt írják, hogy a Robonaut annak a munkának a folytatása, amelyet még Rosheim kezdett, amelynek célja, hogy az űrben a nehéz és repetitív munkát robotokkal váltsák ki. A Robonaut amúgy 2011 óta van az állomáson (ám nem megszakítás nélkül, mint látni fogjuk), és elsősorban tesztplatform a következő generációs, zéró gravitációban működő robotok számára.

Ám hogy miért tüntethette el a NASA Rosheim nevét mindenhonnan (még a Leonardo-féle robotlovag-modellnek sincs náluk nyoma, holott ez a sztori elég jó sajtót kapott anno, a fentebbi linkeken a BBC és a Wired írnak róla)? Ennek oka lehet, hogy Rosheim, pontosabban a vállalata, a Ross-Hime Designs 2011-ben beperelte a NASA-t, mert szerintük az űrhivatal két esetben is jogosulatlanul használta fel a szabadalmukat. Láss csodát, ezek a szabadalmak a Robonaut-1 és Robonaut-2-ben lettek felhasználva, amit a NASA a General Motors-szal közösen épített. Érdekesség, hogy a per egy robotkar terveit érintette, Rosheim pedig korábban úgy nyilatkozott a Leonardo-modell építésénél, hogy a legnagyobb kihívást épp a csuklóízület jelentette. Ha valaki kíváncsi, itt tanulmányozhatja a 78 oldalas peranyagot, amelyben a robotkezek elég bonyolult tervei is megtekinthetőek. Rosheim azóta egyébként eltűnt a netről, a vállalata honlapján az utolsó hír 2012-ből származik.

Ami a jelenlegi NASA robotot illeti: a Robonaut-2-t 2019-ben, komolyabb javítási munkák után szállították vissza az űrállomásra. Ez akkor történt, amikor az oroszok felvitték épp a saját humanoid robotjukat. A Robonaut-2 akkor mutatta először a meghibásodás jeleit, amikor 2014-ben megpróbáltak lábat helyezni rá. Ez három évvel azután történt, hogy az állomásra szállították az utolsó űrsiklók egyikével. Próbálták megjavítani fent, de ez nem sikerült, végül a robot már a SpaceX egyik Dragon-kapszulájával tért vissza a Földre. Az orosz robot neve egyébként Skybot F-850, vagy: FEDOR.

(Címlapkép/nyitókép: a robotlovag és a belső szerkezete Berlinben/Wikipedia)

További cikkek a Rakétán:

Már idén megkezdődhet az emberszerű robotok tömeggyártása A világ leghíresebb robotjának, Sophiának hamarosan több ezer másolata áraszthatja el az otthonokat.

A világűrnek kénkő szaga van és már parfüm formájában is hordhatjuk Milyen illata van az űrnek? A NASA megbízásából kifejlesztették az Eau de Space parfümöket, de az első vásárlók rettenetes, körömlakklemosószerű élményről számoltak be, mikor kézhez kapták a terméket. Nem történt átverés, az űrnek valóban nincs rózsaillata.

A 2020-as év a humanoidok éve volt A Peppert gyártó SoftBank Robotics elnöke szerint 2047-re éppen annyi humanoid fogja járni az utcákat, mint ember. Tavaly még nem váltottak fel minket teljesen, de az emberformájú gépeknek sűrű programja volt az elmúlt évben.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Finnország leggyorsabb személyliftje egy radioaktívhulladék-tárolóba vezet
Finnország leggyorsabb személyliftje egy radioaktívhulladék-tárolóba vezet
Épül az Onkalo radioaktívhulladék-tároló, ahol legalább százezer évig pihennek a kiégett fűtőelemek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.