2006 augusztus 24-én a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 26. gyűlésén résztvevő csillagászok megegyeztek a bolygók meghatározásának három legfontosabb pontjában, ami szerint akkor nevezhető egy égitest bolygónak, ha:

• a Nap körül kering
• elegendő gravitációval rendelkezik ahhoz, hogy formája megközelítse a hidrosztatikus egyensúlyi alakot, vagyis nagyjából gömb alakú legyen
• a keringési pályája területén "megtisztította a környéket", vagyis gravitációs szempontból ő a domináns égitest az övezetben

Ezen kitételek egyikének a Plútó nem tudott eleget tenni, így elvesztette korábbi státuszát és immár tizenöt éve nem nevezhető a kilencedik bolygónak. A Plútó ugyanis közel gömb alakú ugyan és a Nap körül kering, de nem rendelkezik elég gravitációs erővel ahhoz, hogy az elmúlt több milliárd év alatt megtisztíthatta volna a környékét, ezért az IAU döntése szerint a törpebolygó besorolást kapta, a Ceresszel, az Erisszel, a Makemake-vel, a Haumeával és többi társával együtt.

A Plútón kívül azonban létezik még egy égitest, amelyet kilencedik bolygóként emlegetnek a tudósok és ami után legalább egy évszázada kutatnak a csillagászok és a fanatikus amatőrök egyaránt. Ez a titokzatos objektum X bolygóként kezdte pályafutását, majd a Plútó lefokozása után újra megkapta a kilencedik bolygó nevet, és jelenléte megmagyarázná a Kuiper-öv zónájában megfigyelhető mozgásokat és a csoportosulások kialakulását. Arról a közelmúltban megjelent tanulmányok oldalain zajlik a vita, hogy vajon a rejtőzködő égitest valóban létezik-e vagy csak számítási hibák miatt alakult ki a róla szóló teória, de most akadt egy vetélytársa, amely szintén a kilencedik bolygó szerepére jelentkezik.

Az Arizonai Egyetem és a Brit-Kolumbiai Egyetem tudósai által publikált tanulmány szerint a Naprendszer kialakulása során a jelenleg ismertnél több kőzetbolygó keletkezhetett, amelyek közül egy aztán a külső régiók felé sodródhatott a gázóriások gravitációs hatása miatt. A hipotetikus Föld vagy Mars méretű kőzetbolygó (vagy akár több bolygó) érdekessége, hogy nem a belső tartományban, hanem az óriásbolygók régiójában keringett eredetileg, majd később kijjebb került a Neptunuszon túli fagyos térségbe, esetleg egyenesen a csillagközi térbe. A kutatók akkor jutottak erre a következtetésre, amikor létrehozták a Naprendszer születésének lehetséges körülményeit és változatait bemutató szimulációkat és ezek jelentős része a jelenlegihez nagyon hasonló, csak éppen legalább egy plusz kőzetbolygót tartalmazó modellt eredményezett.

A kilencedik bolygó szokatlan elhelyezkedése megmagyarázhatja a Naprendszer bizonyos jellegzetességeit a kutatók szerint, mint ahogy a régóta kutatott másik kilencedik bolygó is, azonban a kettő semmiképpen sem lehet ugyanaz az objektum, mivel az új hipotézis szerint ez az égitest a Marshoz vagy maximum a Földhöz hasonló méretű lehet, míg az X bolygó akár tízszer ekkora. Egyelőre azonban nem sok kézzelfogható bizonyíték akad a távoli bolygó létezését illetően a szimulációkon kívül, a tudósok pedig még abban sem biztosak, hogy vajon a törpebolygók körzetében kell-e keresni a Föld elveszett testvérét vagy már rég a csillagközi térben jár, messze tőlünk.

Ahogy Scott Tremain asztrofizikus a tanulmány kapcsán az Inverse-nek elmondta: a létrehozott modellek felében a külső régiók Mars méretű kőzetbolygói elhagyták a Naprendszert és eltávolodtak keletkezési helyüktől.

A szimulációk másik felében azonban a bolygó eredeti keringési pályájának közelében maradt, valahol a Kuiper-öv objektumai között megbújva.

Mivel ennek a régiónak feltérképezése még csak a kezdetén tart, a legtávolabbi égitest, amelyet azon a környéken egy űreszköz valaha is tanulmányozott az Arrokoth (Ultima Thule), ezért az még az elkövetkező időkben derül majd ki, hogy milyen eszközökkel is bukkanhatnának a nyomára és bizonyíthatnák a létezését a hipotetikus kőzetbolygónak a kutatók. Valószínűleg erre a legjobb esélyt a jövő nagy teljesítményű teleszkópjai, például a Chilében található Vera Rubin Obszervatórium által végzett megfigyelések jelentik majd, ezzel együtt pedig arra is fény derülhet, hogy szintén a Kuiper-öv rejti-e a másik, nagyobb kilencedik bolygót.

(Fotó:Flickr/rawpixel/vintage_illustration, NASA, Getty Images/Ryan Rad)

További cikkek a témában:

Lehet, hogy mégsem létezik a Kilencedik Bolygó Kering egy titokzatos, hipotetikus égitest a Neptunon túl, mely megmagyarázza a Kuiper-öv objektumainak szokatlan mozgását. A legújabb vizsgálat szerint azonban a kilencedik bolygóra utaló jel csak egy számítási hiba volt.
Akadhatott még egy jégbolygó a Naprendszerben, csak megszökött Az Uránuszon és a Neptunuszon kívül akadhatott a Naprendszerünkben egy harmadik jeges bolygó is, csak még idejekorán megszökött. A bolygók korai életének szimulációjával jutottak erre a következtetésre.
Titokzatos égitest nyomaira bukkantak a korai Naprendszerben Egy Szudán felett felrobbant aszteroida töredékének tanulmányozása rendhagyó következtetésre sarkallta a tudósokat.