A Gateway Hold körüli űrállomás a NASA ambiciózus projektje, egyben az Artemis-program része – ez az eszköz még az ISS-nél is nagyobb szabású projekt lesz, és a későbbi Mars-utazások is innen indulhatnak majd. Mint arról korábban mi is írtunk, a „Lunar Gatewayen a tervek szerint egyszerre akár négy missziónak elegendő hely lesz, így az űrállomás nem csak a Marsra, de a Holdra szervezett küldetéseknek is a kiindulópontját fogja jelenteni.” Magyarán nem túlzás a Gatewayt a mélyűrbe tervezett küldetések – az elnevezésnek megfelelően – kapujaként kezelni.

Azonban mivel az ISS-szel ellentében a Gateway már túlságosan messze fog a Földtől üzemelni, így ez utóbbit nem védi sem a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint bolygónkon. A Gatewayt ezért felszerelik sugárzásvédő burkolattal, de az sem zárható ki, hogy az állomáson nem szolgálhatnak egész éven át folyamatosan emberek, és az emberi legénység egy évből csak hat hetet lesz képes eltölteni a fedélzeten, a fennmaradó időben pedig az állomás körüli munkákat robotizált egységek látják majd el. Ez utóbbiakról itt írtunk bővebben.

Mindenesetre az könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között a személyzet sugárterhelésének folyamatos monitorozása kiemelten fontos – és ebben a feladatban hazánk szakemberei is kiveszik a részüket. Miként arról az ELKH sajtóközleménye beszámol, a sugárzást az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array) figyeli majd, és ennek a fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Az IDA kísérleti egység célja az űrállomás fedélzetén a kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) megfigyelése elsősorban az űrhajósok biztonsága miatt. Mindehhez több ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni – az IDA három ESA-tagállam – közöttük Magyarország –, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) sugárzásmérő műszereit foglalja magában. A rendszer központi egységét a fentebb említett REMRED Kft. fejleszti, és a sajtóközlemény alapján ez a „hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés”.

Az IDA a Gateway a NASA által fejlesztett HALO lakómoduljában helyezkedik majd el, amely felbocsájtására a közlemény szerint 2024-ben kerülhet sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és végső pozícióját a Hold körül 2025-ben érheti el. Azonban az IDA nem csak a biztonságot szavatoló műszer, de a rendszertől azt is várják, hogy az „elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához”. A jelenlegi elképzelések szerint az IDA minimum 7 évig, de akár az űrállomás teljes élettartalmában is üzemképes maradhat.

A fejlesztésre a most elnyert pályázat keretében az ESA 3 791 988 eurót biztosít, amihez a Külgazdasági és Külügyminisztérium további 275 000 euró támogatással járul hozzá.