Létfontosságú eszközt fejlesztenek magyar szakemberek a Hold körül keringő állomásra

2021 / 12 / 04 / Felkai Ádám
Létfontosságú eszközt fejlesztenek magyar szakemberek a Hold körül keringő állomásra
A sugárzásmérő rendszer kísérleti egységét fejlesztik hazai szakemberek a Gateway Hold körüli űrállomásra.

A Gateway Hold körüli űrállomás a NASA ambiciózus projektje, egyben az Artemis-program része – ez az eszköz még az ISS-nél is nagyobb szabású projekt lesz, és a későbbi Mars-utazások is innen indulhatnak majd. Mint arról korábban mi is írtunk, a „Lunar Gatewayen a tervek szerint egyszerre akár négy missziónak elegendő hely lesz, így az űrállomás nem csak a Marsra, de a Holdra szervezett küldetéseknek is a kiindulópontját fogja jelenteni.” Magyarán nem túlzás a Gatewayt a mélyűrbe tervezett küldetések – az elnevezésnek megfelelően – kapujaként kezelni.

Azonban mivel az ISS-szel ellentében a Gateway már túlságosan messze fog a Földtől üzemelni, így ez utóbbit nem védi sem a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint bolygónkon. A Gatewayt ezért felszerelik sugárzásvédő burkolattal, de az sem zárható ki, hogy az állomáson nem szolgálhatnak egész éven át folyamatosan emberek, és az emberi legénység egy évből csak hat hetet lesz képes eltölteni a fedélzeten, a fennmaradó időben pedig az állomás körüli munkákat robotizált egységek látják majd el. Ez utóbbiakról itt írtunk bővebben.

Mindenesetre az könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között a személyzet sugárterhelésének folyamatos monitorozása kiemelten fontos – és ebben a feladatban hazánk szakemberei is kiveszik a részüket. Miként arról az ELKH sajtóközleménye beszámol, a sugárzást az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array) figyeli majd, és ennek a fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.


3D-nyomtatott IDA modell (forrás: ELKH)

Az IDA kísérleti egység célja az űrállomás fedélzetén a kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) megfigyelése elsősorban az űrhajósok biztonsága miatt. Mindehhez több ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni – az IDA három ESA-tagállam – közöttük Magyarország –, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) sugárzásmérő műszereit foglalja magában. A rendszer központi egységét a fentebb említett REMRED Kft. fejleszti, és a sajtóközlemény alapján ez a „hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés”.

Az IDA a Gateway a NASA által fejlesztett HALO lakómoduljában helyezkedik majd el, amely felbocsájtására a közlemény szerint 2024-ben kerülhet sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és végső pozícióját a Hold körül 2025-ben érheti el. Azonban az IDA nem csak a biztonságot szavatoló műszer, de a rendszertől azt is várják, hogy az „elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához”. A jelenlegi elképzelések szerint az IDA minimum 7 évig, de akár az űrállomás teljes élettartalmában is üzemképes maradhat.

A fejlesztésre a most elnyert pályázat keretében az ESA 3 791 988 eurót biztosít, amihez a Külgazdasági és Külügyminisztérium további 275 000 euró támogatással járul hozzá.


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
A Marketplace sem mentes a csalóktól - a megoldás az adásvételi szerződés
Az internetes kereskedelem széles termékpalettájával és az egyre kedvezőbb ajánlatok térnyerésével egyre csak nő az online vásárlások száma. Ezzel párhuzamosan a vásárlásokat érintő csalások és visszaélések száma is egyre gyakoribbnak bizonyul. A megoldás a megfelelő körültekintés és a tájékozódás. Nagyban növeli a vásárlás biztonságát a piactereken az adásvételi szerződés készítése, amelyet a Szerzivel ma már könnyen és egyszerűen elkészíthet otthonról.
Mire használjuk és mire ne a gépi tanulást? - mesterségesintelligencia-szakértő árulta el
Mire használjuk és mire ne a gépi tanulást? - mesterségesintelligencia-szakértő árulta el
Ne használj mesterséges intelligenciát, ha nincs szükség mesterséges intelligenciára - javasolja Szertics Gergely - de nagyon sok esetben szükség van rá. Mit jelent a mesterséges intelligencia, miért fontos a gépi tanulás és mikor érdemes használni az ipari szereplőknek? Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a Smart Factory ConnAction Konferencián.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.