A különböző áruk hamisítása már évszázadok óta ismert, azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy az élelmiszereket is hamisítják. Ennek célja alapvetően a gazdasági nyereség, szélsőséges esetekben azonban egy hamisított élelmiszer elfogyasztása akár megbetegedéseket is okozhat, és minden esetben károsítja a tisztességes termelőket. 2019-ben például

több mint harmincötmilliárd forint értékű hamisított terméket találtak a piacokon,

amelyek között a vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és aminosavakban gazdag méz is szerepelt – olvasható a Szent István Egyetem közleményében. Amint arra Bodor Zsanett, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója is rámutatott, a mézek összetételének ellenőrzéséhez a legtöbb esetben költséges és időigényes mérésekre van szükség, így nem könnyű eldönteni, hogy hamisított vagy valódi termékkel van-e dolgunk. A fiatal tehetség kutatásai során bizonyította, hogy

a közeli infravörös spektroszkópia és az emberi nyelvhez hasonló elven működő elektronikus nyelv ígéretes eszköz lehet a mézek összetételének vizsgálatakor,

így ezek hosszútávon hatékonyan segíthetik a mézhamisítás visszaszorítását is. Bodor Zsanett kutatásait Dr. Kovács Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Fizika-Automatika Tanszék egyetemi docense, és Dr. Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar egyetemi docense segíti.

(Fotó: Needpix)