Ferencz Orsolya a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa október 28-án jelentette be a HUNOR (Hungarian to Orbit) program kezdetét, amelynek során egyrészről kiválasztják azokat a tudományos projekteket, amelyek az űrben zajlanak majd és azokat az űreszközöket, amelyeket tesztelésre szánnak, másrészt azt a magyar kutatóűrhajóst, aki valamikor 2024-ben elindulhat a világűrbe egy legalább egy hónapig tartó misszióra. A legújabb magyar űrhajós kiválasztása hosszú folyamat lesz, amelynek során számos teszten kell megállnia a helyét leendő asztronautának, a végén pedig fél éves houstoni kiképzésen és az Axiom Space és a NASA kiképzőközpontjaiban zajló különleges tréningeken is részt kell vennie.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Magyarország a HUNOR program megvalósítása során az amerikai Axiom Space-szel dolgozik együtt, aki a NASA stratégia partnere, valamint a cég a SpaceX-szel is nagyszabású megállapodást kötött az ISS-re indított emberes küldetésekről, amelyek során űrturistákat szállítanak majd több mint egy hetes 'kirándulásra' és tudományos kutatómunkák elvégzésére a Nemzetközi Űrállomásra. Az első program résztvevőit, a februárban induló Ax-1 legénységét, Mark Pathyt, Larry Connort, Eytan Stibbe-t és a korábbi NASA űrhajós Michael López-Alegríát már tréningezik az ISS-specifikus kiképzésen. Mire a második (vagy Charles Simonyi űrturistával együtt a harmadik) magyar űrhajós megérkezik a Nemzetközi Űrállomásra, lehetséges, hogy a cég saját gyártmányú modulját is csatlakoztatják majd az ISS-hez, amit a NASA-val kötött szerződése értelmében valamikor 2024 második felében terveznek üzembe állítani.

Jelentkezés az űrprogramba

De hogyan lehet jelentkezni a Magyar Űrhajós Programba, ha valaki saját szemével szeretné látni a Nemzetközi Űrállomást, mielőtt az végleg kiöregszik és leváltják a kereskedelmi űrállomások?

Először is érdemes elolvasni a jelentkezési feltételeket és ismerkedni egy kicsit a programmal a HUNOR honlapján található leírás vagy a magyarorszag.hu oldaláról letölthető Űrhajós jelentkezési kézikönyv segítségével, majd ki kell tölteni az űrlapot, amely szintén a magyarorszag.hu honlapjáról érhető el, ehhez előbb regisztrálni kell az Ügyfélkapun, ha korábban nem tettük meg. Jelentkezni csak elektronikus úton lehet, ha segítségre van szükségünk, az [email protected] címre küldhetünk e-mailt. A jelentkezésre 2022 január 31-ig van lehetőség. A feltételek nem túl szigorúak, de bőven vannak azért elvárások a képességek és fizikai állapot tekintetében is, az alap követelmények közé tartozik:

• a magyar állampolgárság
• a bejelentett állandó magyarországi lakcím
• a legfeljebb 40. betöltött életév
• a büntetlen előélet
• az úszótudás
• a magas szintű angol nyelvtudás (CEFR szerinti C1 szint), de előnyt jelent az orosz nyelvismeret, tekintettel az ISS orosz moduljára és műszereire
• felsőfokú végzettség, amelyhez előnyt jelent a mérnöki, műszaki és természettudományi, orvosi vagy fogorvosi végzettség
• vezetői engedély
• legalább három év szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy
  orvosi területen (a doktori fokozat ezeken a tudományterületeken három év szakmai tapasztalatnak beszámítható)
• 150 cm és 190 cm közötti testmagasság
• 50 kg és 95 kg közötti testsúly
• normál testtömeg index
• normál vérnyomás: legfeljebb 140/90 mm Hg
• egészséges látás és színlátás
• egészséges hangérzékelés (kónikus
  vagy visszatérő hallászavar nélkül)

Ha ezeknek a feltételeknek megfelelünk, beadhatjuk a jelentkezési lapot, amelyhez egy maximum 3000 karakteres angol nyelvű motivációs levelet is kell csatolni, majd várhatjuk az értesítést a döntésről. Nem csak innen lehet azonban bekerülni a legjobb négy közé, mivel a korábban az Európai Űrügynökség által meghirdetett űrhajós programba jelentkező és továbbjutó résztvevők is szerepelnek majd a potenciális leendő űrhajósok listáján.

Összesen négy embert választanak majd ki, egy leendő kutatóűrhajóst, egy fő tartalékost és két biztonsági tartalékost,

ebből az előbbi kettő vesz majd részt a kiképzésen. Ahhoz azonban, hogy valóban elindulhasson a jelölt az űrbe vezető nehéz próbákkal teli úton, még az Axiom Space-nek és a Nemzetközi Űrállomás illetékes testületének is rá kell bólintania a döntésre, ezután pedig következik a kiképzés Houstonban.

De egy kicsit előre szaladtunk, nézzünk, hogy mi történik konkrétan a jelentkezési lapok benyújtása után. A HUNOR leírása szerint először egy online alkalmassági tesztet kell megoldani, amely segít felmérni a "válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétét", majd következik a pszichológiai felmérés, ahol a stabil, nehéz körülmények között és stresszes helyzetben is jó ítélőképességű, kiegyensúlyozott személyiségeket keresik. Elvárás emellett az űrhajós felé, hogy képes legyen hosszabb időt tölteni távol a családjától, és tekintettel a gyakori szereplésre, ami vár rá, nem árt, ha jó kommunikációs képességekkel rendelkezik. Ezután jön a repülő-, és űrorvosi alkalmassági vizsgálat különféle terheléses feladatokkal, a technikai meghallgatás, ahol szimulált problémákat kell megoldani, egy "állásinterjú", ahol a kiválasztást végző testület kicsit közelebbről megismerkedik a jelöltekkel, és ezután összeállítják a listát a legalkalmasabb négy emberről.

Ők vesznek részt a bevezető képzésen és az itt nyújtott teljesítmény alapján megszületik a végső döntés.

Hozzá kell tenni, hogy egészen eddig a pontig a költségeket (utazás stb.) a jelentkezők állják és bármikor lehet visszakozni és kilépni a kiválasztási folyamatból, de a szerződés megkötése után már az Egyesült Államokban folytatódnak a meghallgatások és az orvosi-pszichológiai felmérések és ekkor már bizonyos juttatások is járnak a szerződött űrhajósoknak. Az Axiom Space által szervezett alapkiképzés tehát Houstonban zajlik hat hónapon keresztül, és speciális képzések is várják a leendő asztronautákat a cég és a NASA kiképzőközpontjaiban.

Mi lesz a feladata az űrhajósnak az ISS-en?

A Nemzetközi Űrállomáson töltött egy-két hónap alatt többek között a magyar fejlesztésű technológiákat teszteli majd mikrogravitációs körülmények között, a tudományos projekteket és űreszközöket is még most választja ki a testület.

"A küldetés legfőbb célja magyar egyetemek, tudományos kutatóműhelyek és vállalkozások kísérleteinek elvégzése és hazai fejlesztésű műszerek tesztelése mikrogravitációs környezetben.

A kiképzés mellett ezért a kijelölt űrhajósnak és a tartalékosnak a tudományos munkához szükséges ismereteket is el kell sajátítani, meg kell tanulniuk a műszerek és eszközök kezelését, továbbá be kell gyakorolniuk a kísérletek végrehajtását." - írják a program oldalán. Az, hogy pontosan milyen űreszközöket tesztelnek majd, még később derül ki, de minden bizonnyal lesznek köztük sugárzásmérő berendezések is, hiszen ezeknek nagy hagyománya van a magyar űrkutatási programok történetében, ahogy arról korábban is írtunk, a REMRED által gyártott TRIPIL és PSDS dózismérőt például 2024-re tervezik bemutatni az ISS-en.

A következő magyar űrhajós elindítása az ISS-re azonban csak egyike az ambiciózus űrbeli terveknek, az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel is folynak a tárgyalások a közös programról, és hamarosan el is indul három projekt, a Csibisz, az Obsztanovka–2 és a Trabant, az ezekben való részvételre, a világűr békés kutatásában való együttműködést elősegítő programok indítására nemrégen adott felhatalmazást Orbán Viktor miniszterelnök.

(Fotó: Axiom Space, NASA, ESA/S. Corvaja)

További cikkek a témában:

Öt év múlva újra lesz magyar űrhajós Szijjártó Péter az Európai Űrügynökség (ESA) sevillai konferenciáján jelentette be, hogy 2024-ig embert küldünk az ISS-re.
A SpaceX viheti az űrbe a második magyar űrhajóst Azt már eddig is lehetett tudni, hogy Magyarország néhány éven belül asztronautát szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra, de most több fontos részlet is kiderült a projektről.
Túl a Földön és túl a Holdon is az emberiségre minden eddiginél nagyobb kihívások várnak "Az egyetlen bolygót benépesítő fajok nem maradnak életben hosszú távon" - idézték John Young asztronauta szavait a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusán, ahol a Hold és Mars küldetések nehézségeiről és lehetőségeiről számoltak be a résztvevők.