Magyarok az űridőjárás-kutatás élvonalában
2020 / 06 / 28 / perei.dora
Magyarok az űridőjárás-kutatás élvonalában
Az ELTE Csillagászati Tanszéke és a Magyar Napfizikai Alapítvány részvételével nemzetközi konzorcium alakult plazmaasztrofizikai kérdések kutatására, így például a Nap mágneses aktivitásának, illetve a napkitörések előrejelezhetőségének vizsgálatára. A SWATNET (Space Weather Awareness Training Network) projekt csaknem 3,2 millió eurós támogatást nyert az Európai Bizottság idei Marie Curie Actions Innovative Training Network felhívásán, ezzel a csillagászat területén az egyetlen nyertes pályázat egész Európában.

A Marie Skłodowska-Curie Actions Innovative Training Networks for joint PhD programmes 2020-as nyertesei között van a SWATNET (Space Weather Awareness Training Network) projekt is. A nyertes nemzetközi konzorciumnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett hét országból tizenöt tagja van, melyek harmada innovatív kutatásfejlesztéssel foglakozó ipari szereplő. A koordináló intézmény a Helsinki Egyetem, Magyarországról még az Erdélyi Róbert által által vezetett, gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány vesz részt benne.

Az Innovatív Képzési Hálózatok (ITN) a legjelentősebb európai doktori képzési programok, amelyek összefogják az egyetemeket, kutatóintézeteket és más tudományos intézményeket az ipari szférával a fiatal kutatók doktori képzése céljából. A hálózatok egyfelől a szakmai fejlődésben és tudományos eredmények elérésében segítenek, másfelől a nemzetközi tapasztalatszerzést is támogatják. Az ITN kategóriában benyújtott másfél ezer pályázatnak az Európai Bizottság alig tizedét támogatta, köztük az EJD (European Joint Degree / közös európai fokozatszerzés) kategóriában a SWATNET-tel együtt tizenkét pályázatot. A csillagászat területén, beleértve az űr- és asztrofizika szakágakat is, a SWATNET az egyetlen nyertes pályázat egész Európában. A négyéves projekt témája az űridőjárás fizikai folyamatainak vizsgálata, illetve megbízhatóbb, pontosabb űridőjárás-előrejelző módszerek kidolgozása. Többek között olyan alapvető fontosságú plazmaasztrofizikai kérdésekre keresik a választ a kutatók, mint

a Nap mágneses aktivitásának eredete, illetve a napkitörések előrejelezhetőségének matematikai, szuperszámítógépes, illetve gépi tanulási (machine learning) módszerekkel történő pontosabb modellezése.

Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló és fiatal kutatók tapasztalatszerzését elősegítő nemzetközi programban részt vevő kutatócsoportok vezetői között van Petrovay Kristóf, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője és Erdélyi Róbert, a Sheffield-i Egyetem professzora, aki az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program Frei Zsolt vezette asztro- és részecskefizikai tématerületének keretében működő kutatógárdához csatlakozott már korábban. A kutatási program során minden fiatal kutató legalább egyhónapos időtartamot tölt el a Magyar Napfizikai Alapítvány gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriumában. Az obszervatórium Gyula Város Önkormányzata, illetve az állami Széchenyi Program támogatásával felújításának utolsó, izgalmas fázisába lépett. Várhatóan

2021 őszén nyílik meg a nagyközönség előtt, amikor nagyobb nemzetközi napfizikai nyári iskolát is rendeznek az intézményben.

A nyári iskolát az európai napfizikai obszervatóriumokat és napkutató intézeteket összefogó, egész Európán átívelő, 9,996 millió eurós támogatottságú SOLARNET program keretében szervezik. A nagyszabású, tizenhét ország harminchat kutatóintézetét és kutatásfejlesztéssel foglalkozó gazdasági szereplőjét összefogó projektben a 2020-as évek második felére elkészülő négy méter átmérőjű Európai Naptávcső (EST) előkészítő kutatásait végzik majd a résztvevők, így a SWATNET doktoranduszai.

(Forrás, Fotó: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.