Magyarország a „legrosszabb példa” a munkahelyvédelemre, de így is kaphatunk uniós pénzt erre a célra
2020 / 09 / 03 / Felkai Ádám
Magyarország a „legrosszabb példa” a munkahelyvédelemre, de így is kaphatunk uniós pénzt erre a célra
Az Európai Unió SURE nevű válságkezelő programja 100 milliárd eurós hitelprogram annak érdekében, hogy ne induljon tömeges elbocsátás a tagállamokban, hazánk azonban az első körből kimaradt. Magyarország részvétele azért csúszhatott, mert problémák vannak a munkások jogainak a védelmével, valamint a munkaügyi támogatások rendszerével.

A SURE-ban a felmerült aggályok ellenére is bejelenthetik Magyarország részvételét a közeljövőben – értesült több brüsszeli forrásból is a Euronews. Azt egyelőre nem tudni, hogy a 100 milliárdos hitelkeretből mennyi járna Magyarországnak.

SURE

A hitelprogramot az Európai Bizottság áprilisban jelentette be, mint a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés, és az ebből fakadó növekvő munkanélküliség konszolidációjára tett kísérletet. A SURE célja, hogy a tagállamok ezekből részmunkaidős vagy rövidített munkaidős programokat finanszírozhassanak. A program amúgy ezt a kedvező feltételű kölcsönt az unió kiváló hitelminősítésének köszönhetően tudja nyújtani.

A SURE egyébként része annak a törekvésnek, hogy az Unió átcsoportosításokkal és hitelekkel próbálja enyhíteni a gazdasági válság hatásait idén. Jövőre ez azonban megváltozhat: az EU újjáépítési eszköze már nem hitelt, hanem vissza nem térítendő támogatást fog nyújtani a tagállamok gazdaságélénkítő programjaira.

Not SURE

Az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be, hogy a 100 milliárd euróból első körben 81,4 milliárdot osztana szét 15 tagállamnak. Eddig Olaszország nyerte el a legbőkezűbb támogatást: 27 milliárd eurót. Őket követi Spanyolország 21 milliárd euróval. Azonban több szomszédunk is részesült a programból: a lengyelek 11 milliárd eurót kapnak, Románia pedig 4 milliárd eurós, kedvezményes hitelhez jut hozzá. A Euronews értesülése szerint a hitelre a magyar kormány is pályázott, de az első körös listára mi nem kerültünk fel.

Munkák és ügyek

A Euronews úgy tudja, hogy kimaradásunk oka, hogy hazánk egyik intézkedési javaslatát az Európai Bizottság nem tudta elfogadni. A lap értesülése szerint a problémás javaslatot pedig a kormány már nem tudta kijavítani a múlt heti bejelentésig. A korrekcióra azonban sor fog kerülni, és hamarosan be is jelenthetik a megegyezést az Európai Bizottsággal. Azt egyelőre nem tudni, hogy Magyarország mennyi pénzt kap és milyen projekteket támogatnak majd ezekből a forrásokból.

A legrosszabb példa

A Euronews megkereste az Európai Szakszervezeti Szövetséget, és azt a választ kapták Luca Visentini főtitkártól, hogy szerinte nem véletlen az, hogy a bizottság hazánk igénylését bírálja el legutoljára. A főtitkár így fogalmazott a lapnak: „Magyarország a legrosszabb példa jelenleg az unióban. A vészhelyzetet és a korlátozásokat kihasználva lerombolták a dolgozók jogait és a dolgozók védelmét.”

A főtitkár lehetségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság épp a fenti aggályok miatt késlekedik a döntéssel.

Az biztos, hogy a G7 gazdasági portál augusztus 25-én publikált cikke szerint Magyarország volt az egyik legszűkmarkúbb az Unióban a munkahelyvédelemmel kapcsolatban. A járvány idején bértámogatásra összesen kevesebb, mint 50 milliárd forintot költött a kormány az eredetileg tervezett 220 milliárd forint helyett (holott még ez utóbbi összeg sem lett volna túl magas) – ezzel pedig az OECD országok listáján az utolsók közt kullogunk.

Ráadásul ez a végül lehívott 50 milliárd sem kizárólag a munkahelyek támogatására ment, hiszen kétféle bértámogatásra lehetett felvenni: csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás (ez német mintára a munkahely megőrzését szolgáló program), valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatására. Ez utóbbi alapján bármely kutató fizetésének a nagy részét állta a kormány, ha azt érintette a járvány függetlenül attól, hogy a bevétel és/vagy a munkaidő visszaesett-e.

A lehívott támogatások így összesen 200 ezer munkavállalót érintettek (de ezek nem mindegyike volt tehát feltétlenül bajban), vagyis minden huszadik magyar munkavállalót támogatott a kormány. Ilyen kevés pénzt arányaiban csak a rendkívül neoliberális gazdaságpolitikát folytató Lettország költött (mint a G7 cikke fogalmaz: az amerikai támogatási rendszer nagyon más, így nem összevethető ezekkel az adatokkal), és velük együtt foglaljuk el az említett OECD lista utolsó helyét. Németországban minden ötödik, Ausztriában minden harmadik dolgozó kapott valamiféle támogatást.

Probléma még, hogy nagy a szórás régiónként is. Míg országos átlagban a II. negyedévben a dolgozók 4,7 százaléka jutott valamiféle segítséghez, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az arány mindössze 2,6 százalék volt, Veszprémben viszont 7,4 százalék. Vagyis összességében az amúgy is tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben, valamint a fővárosban volt a legmagasabb a támogatottak aránya. A lap hozzáteszi, hogy ezek éppen azok a térségek, ahol a külföldi járműipari cégek tevékenykednek. Illetve ahol kiemelt szerep jut a turizmusnak.

A G7 következtetése szerint tehát a hazai támogatás egy szűk csoportnak, „valószínűleg főként nagyvállalati ipari termelő cégek és beszállítóik számára” volt segítség. Azt pedig tehát nem tudjuk, hogy a mostani bértámogatásra fordítható, kedvezményes SURE hitelt a kormány mire tervezni költeni, ha megkapjuk végül. A fenti adatokból viszont az látszik, hogy éppen a SURE céljai közt megfogalmazott részmunkaidős vagy rövidített munkaidős programok megsegítése a legnagyobb bajban lévők részére sikerült eddig a legkevésbé Magyarországon.

(Kép: Flickr/Dani Lütolf)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.