Magyarország elutasította az Európai Uniós klímavédelmi javaslatcsomagot

2021 / 07 / 23 / Raketa.hu
Magyarország elutasította az Európai Uniós klímavédelmi javaslatcsomagot
Az Európai Bizottság július 14-én fogadta el azt a javaslatcsomagot, mely az Unió éghajlat-, energia-, földhasználati-, közlekedési-, és adózási politikáját igyekszik majd alkalmassá tenni a 2030-as üvegházhatásúgáz-kibocsátás célok elérésére. Ehhez legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a szóban forgó emissziót az 1990-es évhez képest. Magyarország nem támogatja.

Fit for 55

Ursula von der Leyen mutatta be a Fit for 55 komplex klímavédelmi javaslatcsomagot, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon.

A csomag javaslatokat tesz a kibocsátáskereskedelem új szektorokban történő alkalmazására,a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítására, a megújuló energia fokozott használatára a nagyobb energiahatékonyság érdekében, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatására, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetésére. 

A tagállami adópolitikákat is összehangolják az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel, és azokat a jogalkotási eszközöket is megnevezik, melyek segíthetik az európai éghajlatvédelmi törvényekben elfogadott célok teljesítését.

A sikerhez alapvetően át kell alakítani az európai gazdaságot és társadalmat egy méltányos, zöld és virágzó jövő érdekében - mondta el az uniós bizottság elnöke.

Jelentős többletterhet róna a háztartásokra...

Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni - mondta kedden Steiner Attila az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Elmondása szerint az ország jól halad a kormányzati klíma- és környezetvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításában. 2020 nyarán iktatták törvénybe, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges lesz az egyik fontos cél hogy az összes emisszió ötödéért felelős közlekedési szektort zöldebbé tétele.

"Beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is."

"Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra" - mondta Steiner.

Noha az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, az uniós bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolta, a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetése mellett. 

GDP alapú lenne a jelentős többletteher

A brüsszeli testület új kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait is figyelembe vették, a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.

Steiner államtitkár szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, de ugyanakkor úgy vélekedett: "Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük. Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg" - mondta.

Az EB javaslatot tett egy szociális alap létrehozására, ami a szén-dioxid-kvóta-bevételeket osztaná szét a tagállamok között, kompenzálva a szociális költségeket. A magyar kormány viszont nem engedné Uniós hatáskörbe ezeket a bevételeket és a kompenzációs szétosztást, Steiner elmondásában:

"ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania".

Ha komolyan gondoljuk, minden terület érintett

"Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek" - áll az elfogadott javaslatcsomagban.

Az uniós bizottság előírná, hogy a tagállamok az energia 40 százalékát 2030-ra megújuló energiaforrásokból állítsák elő, és kötelező éves célt határozott meg a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére, valamint az energiaszegénység kezelésére.

Az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kellene csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsinak kibocsátásmentesnek kell lennie. A célok eléréséhez az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek ösztönzőkkel kell védeni és javítani kell az egységes piacot, támogatva a zöld átállást - közölte javaslatában uniós Bizottság.

"Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt" - tette hozzá tájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke.

A pénzügyi eszközök maradjanak a kormány kezében

Steiner Attila államtitkár elmondásában azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna (a magyar kormány) rendelkezésére annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el.

Az eredményeikről szólva felsorolta, hogy a 2021-es januári adatok szerint már több mint 25 ezer zöld rendszámú autó van forgalomban, a Volánbusz 100 elektromos autóbuszt vásárol, melyek év végén és a jövő év elején kerülnek ki a közlekedésbe. További támogatások várhatóak minden hónap elején az elektromos rásegítésű kerékpárok vásárlásához is. 

Július 1-től betiltották az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, és 2022-től a 25 ezer lakosnál nagyobb városokban csak e-buszok közlekedhetnek. A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású mátrai erőmű technológiai átalakítását 2025-ig ígérik. Steiner elmondta, hogy piaci forrásokat is igénybe vesznek, az eddig háromszor kibocsátott zöld kötvény formájában.

Ellenvélemény 

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a drága és veszélyes atomenergia és a szennyező fosszilis erőművek helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni. Létfontosságúnak ítélte az átállást az ökológiai mezőgazdaságra.

Európa 40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens. A forró nyarak előfordulása 2080-ig megtízszereződik, a hideg telek pedig addigra eltűnnek, 2050-re a hőhullámok várhatóan évi 120 ezer áldozattal járnak majd az Unióban, és 150 milliárd eurós gazdasági költséggel, ha nem történnek további intézkedések  - mondta Schmuck.

Szerinte az üvegházhatású gázokra vonatkozó 40 százalékos csökkentési célkitűzés édeskevés, legalább 65 százalék kellene, mert ebben az ütemben soha nem érjük el a klímasemlegességet.

(Forrás: MTI Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A növénytermesztés valamiért életképtelen támogatás nélkül Európában, kivéve, ha biotermelésről van szó A magyar kormány is támogatja az ökológiai gazdálkodás brüsszeli terveit, hogy fejlesszük ezt a fontos területet. Az uniós stratégiát forrásokkal és a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi környezet megteremtésével erősítik.

A Golf áramlat évezredek óta ma a leggyengébb. Ha leáll, Európa hirtelen befagyhat Közép-Európa szívében nehéz elképzelni, de Észak-Európában a Golf-áramlat tartja fenn a megszokott hőmérsékleti és időjárási viszonyokat, és ha leáll, akkor a soha nem látott keménységű északi-sarki tél nem közeledni fog, hanem kitörni Európában.

Az EU szigorítani tervezi a 2030-ra vonatkozó klímacélokat A klímacélok, a károsanyag kibocsátások fokozatos csökkentésének betartása és betartatása nem holmi elvont számmágia, de annak záloga, hogy a gyermekeink és unokáink milyen bolygón, milyen világban élnek majd. Az EU-t szerencsére ma egy olyan erős, eltökélt nő vezeti, aki pontosan érti a kérdés súlyát.


 


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.