Ursula von der Leyen mutatta be a Fit for 55 komplex klímavédelmi javaslatcsomagot, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon.
A csomag javaslatokat tesz a kibocsátáskereskedelem új szektorokban történő alkalmazására,a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítására, a megújuló energia fokozott használatára a nagyobb energiahatékonyság érdekében, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatására, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetésére.
A tagállami adópolitikákat is összehangolják az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel, és azokat a jogalkotási eszközöket is megnevezik, melyek segíthetik az európai éghajlatvédelmi törvényekben elfogadott célok teljesítését.
A sikerhez alapvetően át kell alakítani az európai gazdaságot és társadalmat egy méltányos, zöld és virágzó jövő érdekében - mondta el az uniós bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni - mondta kedden Steiner Attila az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Elmondása szerint az ország jól halad a kormányzati klíma- és környezetvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításában. 2020 nyarán iktatták törvénybe, hogy 2050-re Magyarország klímasemleges lesz az egyik fontos cél hogy az összes emisszió ötödéért felelős közlekedési szektort zöldebbé tétele.
"Beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is."
"Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra" - mondta Steiner.
Noha az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátás, az uniós bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolta, a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetése mellett.
A brüsszeli testület új kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait is figyelembe vették, a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.
Steiner államtitkár szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, de ugyanakkor úgy vélekedett: "Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük. Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg" - mondta.
Az EB javaslatot tett egy szociális alap létrehozására, ami a szén-dioxid-kvóta-bevételeket osztaná szét a tagállamok között, kompenzálva a szociális költségeket. A magyar kormány viszont nem engedné Uniós hatáskörbe ezeket a bevételeket és a kompenzációs szétosztást, Steiner elmondásában:
"ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania".
"Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek" - áll az elfogadott javaslatcsomagban.
Az uniós bizottság előírná, hogy a tagállamok az energia 40 százalékát 2030-ra megújuló energiaforrásokból állítsák elő, és kötelező éves célt határozott meg a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére, valamint az energiaszegénység kezelésére.
Az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kellene csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsinak kibocsátásmentesnek kell lennie. A célok eléréséhez az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek ösztönzőkkel kell védeni és javítani kell az egységes piacot, támogatva a zöld átállást - közölte javaslatában uniós Bizottság.
"Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt" - tette hozzá tájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke.
Steiner Attila államtitkár elmondásában azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna (a magyar kormány) rendelkezésére annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el.
Az eredményeikről szólva felsorolta, hogy a 2021-es januári adatok szerint már több mint 25 ezer zöld rendszámú autó van forgalomban, a Volánbusz 100 elektromos autóbuszt vásárol, melyek év végén és a jövő év elején kerülnek ki a közlekedésbe. További támogatások várhatóak minden hónap elején az elektromos rásegítésű kerékpárok vásárlásához is.
Július 1-től betiltották az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, és 2022-től a 25 ezer lakosnál nagyobb városokban csak e-buszok közlekedhetnek. A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású mátrai erőmű technológiai átalakítását 2025-ig ígérik. Steiner elmondta, hogy piaci forrásokat is igénybe vesznek, az eddig háromszor kibocsátott zöld kötvény formájában.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a drága és veszélyes atomenergia és a szennyező fosszilis erőművek helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni. Létfontosságúnak ítélte az átállást az ökológiai mezőgazdaságra.
Európa 40 százalékkal gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens. A forró nyarak előfordulása 2080-ig megtízszereződik, a hideg telek pedig addigra eltűnnek, 2050-re a hőhullámok várhatóan évi 120 ezer áldozattal járnak majd az Unióban, és 150 milliárd eurós gazdasági költséggel, ha nem történnek további intézkedések - mondta Schmuck.
Szerinte az üvegházhatású gázokra vonatkozó 40 százalékos csökkentési célkitűzés édeskevés, legalább 65 százalék kellene, mert ebben az ütemben soha nem érjük el a klímasemlegességet.
(Forrás: MTI Kép: Unsplash)