Az indiai Szúrat városát a Gyémánt Városként is emlegetik, nem véletlenül: itt csiszolják a világon a legtöbb gyémántot, a gyémántok nagy része itt nyeri el csillogó formáját az eredeti, nyers állapota helyett. Az indiai gyémántkereskedés régi időkre nyúlik vissza, Szúratban már a 17. században is sokan foglalkoztak a drágakövek adás-vételével és az évek során az ezen a környéken dolgozó munkások mesteri szintre fejlesztették a szakértelmüket. A helyi gyémántipar hamarosan újabb nagy lendületet kaphat, novemberben megnyitják ugyanis azt az épületet, amely megelőzte a Pentagont nyolcan évig tartó elsőbbségében és elnyerte a világ legnagyobb irodaépülete címet.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának épülete, amelyet még a második világháború alatt építettek és 1943 adták át hivatalosan, 600 000 négyzetméteres területével a második helyre szorult nyolcvan éves fennállása után és immár a Surat Diamond Bourse (SDB) vezet nagyság tekintetében: a komplexum 660 000 négyzetméteres alapterületű az irodákat tekintve a tervező Morphogenesis vállalat leírása szerint. Az épület külseje különleges látványt nyújt a középen elnyúló "gerinccel" és az abból kiinduló, 15 emeletes, üvegezett szárnyakkal, valamint a köztük elterülő parkokkal, amelyek a Panchtatva jegyében születtek és a természet öt alapvető elemét hivatottak képviselni, a levegőt, a vizet, a tüzet, a földet és az eget. A parkok emellett gyakorlatias célokat is szolgálnak: itt ejthetik meg a találkozóikat a gyémántipar szereplői, akik nem mindig csak a formális tárgyalások keretein belül ütik nyélbe az üzleteket, hanem egy-egy beszélgetés közben is.

Maguk az egyes épületblokkok összesen több mint 4500 irodának adnak otthont, ahol manuális munka is zajlik a gyémántcsiszoló műhelyekben. A Morphogenesis által megadott számok alapján az SDB:

• 150 000 dolgozónak ad közvetlenül munkát
• 125 lift működik benne, amelyek 3 m/s-os sebességgel haladnak
• nagy területe ellenére bármely irodába el lehet jutni a biztonsági kapuktól 4 perc alatt
• a középső gerinc kialakítása miatt a komplexum sugárzó hűtéssel védekezik a helyi magas hőmérséklet ellen, ami márciusban meghaladhatja a negyven Celsius-fokot is

Az épület célja elsősorban az, hogy megkönnyítse a dolgozók számára a Szúratban való munkavállalást és csökkentse a napi ingázással töltött időt, még jobban fellendítse az indiai drágakő-kereskedelmet és egy nemzetközi központot biztosítson az ezzel kapcsolatos üzletek számára.

Az SDB arra is lehetőséget ad, hogy átrajzolja a környék kereskedelmi térképét, mivel eddig a Szúratban csiszolt gyémántok nagy részét Mumbaiban, a Bandra Kurla Komplexumban található Bharat Diamond Bourse-ban és más mumbaii helyszíneken adták el, de a Surat Diamond Bourse megnyitása után ez a helyzet megváltozhat a Times of India 2018-as beszámolója szerint. A komplexum építését már befejezték, hivatalosan november 17-én adják majd át India miniszterelnöke, Narendra Modi jelenlétében.

(Fotó: SDB)

A Pokol Fenekén épült meg a Pentagon, a világ legnagyobb irodaépülete Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának épületét a második világháború miatt rendkívüli gyorsasággal építették meg egy valahai szegénynegyed helyére és az eredeti tervek szerint csak átmenetileg szállásolta volna el a dolgozókat, de a sorsa máshogy alakult. De miért van az épületben sokkal több mellékhelyiség, mint ahány feltétlenül szükséges lenne?