A NASA által október 16-án indított Lucy misszió a Jupiter közelében található, vele egy keringési pályán haladó kisbolygókat fogja vizsgálni a fedélzetén található megfigyelőeszközökkel 2027 augusztusától kezdve, mikor hosszú utazás után végül eléri küldetési helyét. A trójai aszteroidák a Jupiter úgynevezett Lagrange-pontjain találhatóak, ezek azok a területek, ahol a nagyobb égitestek gravitációs erőinek hatására a kisebb objektumok 'csapdába esnek' és így helyzetük hosszú távon is fix marad.

Az űrszonda két csapat trójai aszteroidát vizsgál majd, az egyik csoport, amellyel 2027-ben találkozik, a Jupiter előtt jár, ezek mellett a Lucy négyszer repül majd el, miközben elvégzi a méréseit. A szonda ezután visszatér a Föld közelébe 2031-ben, de nem azért, hogy végleg leparkoljon, hanem azért, hogy újabb lendületet kapjon a Föld gravitációs erejét felhasználva és ezzel a lendülettel egyből vissza is térjen a Jupiter környékére, de immár a mögötte haladó trójaiak mellé, amelyeket 2033-ban ér el. Útja során a szonda még egy aszteroidával fog összefutni, ez a Donaldjohanson kisbolygó, amely a nevét a Lucy nevű Australopithecus maradványainak felfedezőjéről, Donald Johnson amerikai paleoantropológusról kapta.

A Lucy űreszköz elnevezésére a küldetés célja a magyarázat, a trójai aszteroidák ugyanis, akárcsak a Lucy fossziliák, az evolúció korai kezdeteiről tanúskodnak, csak ebben az esetben nem az emberi evolúcióval, hanem a Naprendszer kifejlődésével kapcsolatban fedhetnek fel újabb részleteket.

"A tanulmányozásuk korábban ismeretlen információkat fedhet fel a kialakulásukról és a Naprendszerünk evolúciójáról, ugyanúgy, ahogy Lucy csontváza forradalmasította az ember evolúciójáról szóló tudásunkat."

- írja a NASA a misszióról szóló közleményében.

A szondát a Lockheed Martin állította össze a NASA számára, a kettős napelem struktúrát pedig a Northrop Grumman készítette, akik tulajdonképpen az ISS-t ellátó Cygnus űrhajó napelemeinek nagyobb verzióját alkalmazták az űreszköz kialakításához. A több mint hét méteres UltraFlex napelemek a misszió indítása után a kellő időben rendben kinyíltak és a NASA jelentése szerint elkezdték termelni az energiát a szonda számára, csakhogy egy október 17-ei újabb közlemény már arról adott hírt, hogy az egyik panel nem zárt le megfelelően, a NASA szakemberei pedig dolgoznak a megoldáson.

NASA’s #LucyMission is safe & stable. The two solar arrays have deployed, but one may not be fully latched. The team is analyzing data to determine next steps. This team has overcome many challenges already and I am confident they will prevail here as well https://t.co/8IYs8bJhKM pic.twitter.com/oICOA3ksre

— Thomas Zurbuchen (@Dr_ThomasZ) October 17, 2021

Az űreszközön minden más az elvárások szerint működik és a misszió a hiba miatt nem került veszélybe, de a napelemek állapota kritikus fontosságú a hosszú évekig tartó utazás alatt. Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos vezetője egy Twitter üzenetben közölte a hírt, de elmondása szerint bízik a csapatban, akiknek már korábban is sikerült megoldást találni sok más problémára. A Lucy küldetés blogoldalán egyelőre nem közöltek újabb fejleményeket a napelemekről, de a legutóbbi közlemény szerint a szonda jelenlegi pozíciójában az eszköz működését nem befolyásolja a probléma.

(Fotó: NASA, Lockheed Martin)

További cikkek a témában:

Találtak egy aszteroidát, amely drágább, mint a Föld teljes gazdasága A fémes aszteroida a Mars és a Jupiter között halad, és nincs ember, sem ország, amely képes lenne megvásárolni. Az aszteroida értéke a becslések szerint 10 000 kvadrillió dollár.
A következő évtizedben kiderülhet, hogy lehet-e élet a jeges Europán A Második űrodisszeia végén elhangzott figyelmeztetés szerint jobb az Europa jege alatt rejtőző életet háborítatlanul hagyni, de a valóságban még csak most derül majd ki, hogy vannak-e egyáltalán életre alkalmas feltételek az égitesten.
Vizet találtak a Naprendszer legnagyobb holdjának légkörében - hamarosan misszió indul a felfedezésére A Hubble Űrteleszkóp korábbi képeinek elemzésével jöttek rá a kutatók, hogy a felszínen lévő jégből vízpára szökik a légkörbe a Ganümédészen, amelyet még az Europánál is hamarabb, 2029-ben elér majd egy űrkutatási misszió.