Váratlan felfedezés

A második világháborús japán bomba egy Missouri államban élő nő, Pamela Coffey kertjében került elő, aki a házuk udvarát rendezgette a férjével. Pamela nem tudta mit talált, Sam a férj pedig lemosta és először éles tárgyakkal elkezdte lekaparni róla a szennyeződéseket, mígnem előtűntek a japán írásjelek.

A naív pár mentségére mindenképp fel kell hozni, hogy a lövedék igen kis méretű volt, talán ártalmatlannak tűnhetett, a fémtárgy alakjából és súlyából mindenesetre nem vontak le túl sok következtetést. 

"Az ebédlőasztalunknál ültem, és egy steak késsel kaparásztam, megpróbáltam letisztítani. Megpróbáltam kideríteni, mi a fene ez a dolog, amikor Pam a konyhából bekiabált: Állj! Azt hiszem, ez bomba lehet!" - mondta el Coffey.

Pamela a Google Lens eszközt használta, és ezzel valószínűleg megmentette a férje, és talán a saját életét is. A Coffey által mélytengeri búvársúlynak vélt aknagránátról így kiderült, hogy valószínűleg bomba lehet. Ekkor kihívták a tűzszerészeket.

Itt szeretnénk megkérni mindenkit, aki bármilyen azonosítatlan, gyanús fémtárgyat találna a földben, hogy ne kövesse Pameláék módszerét, semmiképp se piszkálja, és főképp ne éles tárgyakkal. Ilyenkor ki kell hívni a tűzszerészeket, ha nem szeretnénk mi lenni valamelyik világháború aktuálisan utolsó halottjai!

Bombavizsgáló robot

A kiérkező tűzszerészcsoport megerősítette, hogy második világháborús japán haditengerészeti mozsár lövedékéről van szó. A tűzszerészek egy bombavizsgáló robotot is hoztak magukkal, majd a helyszínen röntgenfelvételt készítettek a tárgyról. Ebből ki is derült, hogy a mozsárlövedék élesített állapotban van.

A lövedéket végül elszállították a légierő Scott Air Force Base nevű bázisára, ahol annak rendje és módja szerint felrobbantották. Ezzel a veszélyes történet jó véget is ért, és mindenki fellélegezhetett, kivéve azok, akik nem bírtak a kínzó kérdéssel: hogy a fenébe került egy japán tengerészeti mozsár lövedéke az USA szívébe?

Egy kevéssé ismert epizód

A japánok különös és kitüntetett viszonyban állnak az erős szelekkel, mióta a 13. században egy hatalmas ciklon elsüllyesztette Kubláj mongol Kán hódítani indult flottájának nagy részét. A japánok az „isteni szelet”, a kamikazét látták ebben, amit azért küldtek, hogy megvédje őket. Így nem csoda, ha a második világháború alatt is jó ötletnek tűnt a szelet segítségül hívni.

A tudósaik azonosítottak egy Japán felett 9000 méter magasságban húzódó nyugatra tartó légáramlatot, amit ma sugáráramnak nevezünk. Rájöttek, hogy ezzel akár akár hidrogénnel töltött léggömböket juttathatnak Észak-Amerikába fölé három négy nap alatt. Innentől kezdve a katonaság több ezer léggömböt gyártott, könnyű, tartós eperfából készült bőrből, melyeket besorozott iskolás lányok varrtak össze. 

A léggömbökhöz gyújtóeszközöket és 13 kilós robbanó bombákat (valamint ezek szerint mozsárlövedékeket) kötöztek, és elindították őket. A fegyverek hatása hatalmas erdőtüzeket váltott ki, melyek pánikot keltettek és erőforrásokat vontak el a háborús erőfeszítésektől.

1944 novembere és 1945 áprilisa között a japán hadsereg több mint 9000 pilóta nélküli fegyvert indított el a Fu-Go kódnevű műveletben.

A léggömbök többsége ártalmatlanul belehullott a Csendes-óceánba de az több mint 300 megtette a 8000 kilométeres utat, és az USA nyugati része vagy Kanada észlelték őket. 1945 márciusában egy léggömb még egy nagyfeszültségű villanyvezetéket is elért, és átmeneti áramszünetet okozott a washingtoni Hanfordban, ahol azt a plutóniumot állították elő, amit öt hónappal később ledobtak Nagasakira. 

(Forrás: NBCNews Kép: Facebook)

Ez is érdekelhet:

Az oroszok feloldották a Cár-bombáról készült filmfelvételek titkosítását A titkosítás feloldása csak rendkívül régi technológiát érint, haditechnikai újdonságot a napvilágra került felvételek nem hordoznak. Az mindenesetre eszünkbe juthat róla, hogy bár a világ sokat változott, 2019-es adatok szerint továbbra is mintegy 13 865 atomtöltet várakozik azóta is silókban, a 8 bevallott és az 5 feltételezett atomhatalom hadseregében.

A szovjet taktikai atombomba-táskákból 100 darab hiányzik Rossz kezekben a taktikai nukleáris fegyverek lehetnek a végső terrorfegyverek. A taktikai nukleáris eszköz-paletta egyik eleme az úgynevezett „hátizsák” vagy „bőrönd-bomba” - lényegében egy olyan kis méretű nukleáris eszköz, amelyet hátizsákban vagy személyi poggyászban is lehet szállítani.

Egy amerikai admirális atomháborút vizionál Kínával és/vagy Oroszországgal Charles Richard, az Egyesült Államok haditengerészetének admirálisa szerint a Kínával, Oroszországgal vagy akár mindkettővel folytatott nukleáris háború „nagyon is valós lehetőség”.