Másodszorra ültettek génmódosított disznóvesét emberi szervezetbe
2021 / 12 / 17 / Felkai Ádám
Másodszorra ültettek génmódosított disznóvesét emberi szervezetbe
Két hónappal az első hasonló és sikeres teszt után került sor a mostani beavatkozásra.

Csak az Egyesült Államokban 90000 ember várakozik vesetranszplantációra, és az átültethető szervek hiánya miatt naponta 12 páciens veszti az életét. Mint látható tehát, az alternatívák keresése egyike az egészségügy égető problémáinak. A problémán pedig genetikailag módosított disznóvesékkel lehetne segíteni. Az első hasonló kísérletről, és úgy általában a xenotranszplantációról korábban mi írtunk részletesebben a lenti cikkünkben:

Genetikailag módosított sertésvesét teszteltek emberen, és a donorszerv működött A xenotranszplantáció etikai határokat feszegető terület, kérdés, hogy hosszú távon mennyire tud megbízhatóan működni egy állati szerv emberi testben. De miért pont sertésvesét használnak az orvosok?

Illetve korábban külön foglalkoztunk a Revivicor nevű vállalattal is, amely a génmódosított állatokat tenyészti. Gyorsan azért idézzük fel, hogy miről volt szó: a sebészek a Revivicor cég sertéséből származó vesét először idén októberben kötötték rá egy emberi páciens vérkörére. A génmódosításra azért volt szükség, mert akad egy jellegzetes cukor a sertéssejtek felszínén, amely rögtön beindítja a kilökődést – a módosított malacok esetén azonban a szóban forgó cukrot kódoló gént „kiütötték”.

Habár kísérleti műtétről volt szó, ez nem élő páciensen zajlott. Hogy pontosabb képet kapjunk, megkérdeztük dr. Kovács Erzsébet aneszteziológia és intenzív terápiás szakorvost, hogy miként lehet elhunyt páciensen ilyen kísérleti beavatkozást végezni. Mint azt megtudtuk, ilyen esetben agyhalottról beszélünk, akinél a halál beálltát már megállapították, de mesterségesen fenntartják a szervei működését. Azt nem tudjuk, hogy ez a mesterséges életben tartás mennyire volt kiterjedt, vagyis a szívben is keringtették-e a vért, vagy csak a beavatkozás szempontjából szükséges veseartériákban. Az elmondottak talán hajmeresztőnek tűnhetnek, és a szakorvos szerint is merülhetnek fel etikai aggályok, az eredményről hírt adó The Guardian hangsúlyozta, hogy az elhunyt hölgy felajánlotta a szerveit átültetésre, de erre a célra azok nem voltak felhasználhatóak. Ezt követően azonban a hölgy családja beleegyezett a kísérletbe.

Az októberi teszt mindenesetre sikerrel zárult: a kétnapos megfigyelés során a vese elvégezte a szűrőtevékenységét és vizeletet is termelt, a kilökődés pedig nem indult be. Most tehát, nem egészen két hónappal az első, forradalminak tekintett átültetést követően épp ezt a beavatkozást ismételték meg hasonló körülmények között – számol be róla a kísérlet mögött álló NYU Langone Health kutatólaboratórium sajtóközleménye.

A második beavatkozásra, amely szintén az épp folyamatban lévő tanulmány része, november végén került sor, és a vese ismét a Revivicor génmódosított disznójából származott. A vesét ezúttal is testen kívülről kötötték rá az érrendszere, azonban ezúttal jóval hosszabb, 54 órás megfigyelési idő mellett vizsgálták a szervi funkciókat – ezek szerint pedig a vese a legfontosabb paraméterek alapján (vizeletképzés, kreatinin szintek) pontosan úgy működött, akár egy másik emberből átültetett szerv, miközben az obszerváció említett ideje alatt kilökődésre sem utalt semmi.

Habár addig még sok munka van hátra, amíg élő emberi szervezeten is ki lehet próbálni az eljárást, de az idei két eredmény fontos lépés azon az úton, ami a sikeres xenotranszplantációkhoz vezethet. Ez utóbbi megoldás (bár a sertések ilyetén tenyésztése okán vethet fel etikai aggályokat) pedig azt jelentené, hogy rengeteg olyan beteget lehetne megmenteni, akiknek eddig nem jutott megfelelő, átültethető szerv.

(Fotó: Pixabay/yairventuraf)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.