Várólisták

A beültetést az FDA (amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság) engedélyezte, mivel biztonságosnak találta a módszert, így az alkalmazása már idén elkezdődhet. Az első beavatkozások valószínűleg a veseátültetésre várókat érintik majd, mivel az ő várólistájuk a leghosszabb. Az USA-ban több mint százezer ember várakozik valamilyen szervátültetésre, és naponta 17-en halnak meg ennek  hiányában. A vese után valószínűleg a szívátültetésre várók következhetnek.

“Arra törekszünk, hogy az elkövetkező egy-két éven belül emberekkel dolgozhatunk majd. Úgy gondoljuk, hogy megvan a disznónk, melyet 2021-ben vagy 2022-ben az emberi klinikumba hozhatunk"

- mondta David Ayares a disznók genetikai módosításait fejlesztő United Therapeutics leányvállalata, a Revivicor tudományos vezetője a Future Humannek adott exkluzív interjúban.

Florida hamarosan szélnek ereszt 750 millió génmanipulált szúnyogot Az OX5034 elnevezésű génmanipulált szúnyog minden egyede hímnemű, génszerkezetét pedig úgy módosították, hogy a nőstények még lárva korukban elpusztuljanak, csak a hímek érjék meg a szaporodóképes kort, tovább terjesztve a halálos génváltozatot.

Xeno

A tudósok évtizedek óta reménykedtek benne, hogy egy napon más fajok szerveit is fel lehet használni az emberek hibás szerveinek pótlására (xenotranszplantáció). Az állati szervek azonban azonnali és súlyos immunreakciókat váltanak ki, ha emberbe ültetik őket. Egy 1984-ben történt híres esetben Kaliforniában a "Baby Fae" néven híressé vált újszülött csecsemő pávián-szívet kapott, de kevesebb mint egy hónappal később sajnos meghalt, amikor a testéből kilökődött a szerv.

A Revivicor tudósainak 2003-ban sikerült először megakadályozni az immun-kilökődést, mikor a sertésekben kiütöttek egy olyan gént, amely az alfa-gal néven ismert cukrot hozza létre. Ez lehet az a cukor, ami a sertéssejtek felszínén található, és a betegeknél a kilökődést kiváltotta. 

"A korán megtörténő, úgynevezett hiperakut kilökődések nagy része, ami a szív- vagy vese-xenotranszplantációknál történik, az alfa-gal cukorra adott emberi immunreakciónak köszönhető"

- magyarázta Ayares. A kutatók arra is rájöttek, hogy ez a cukor, mely megtalálható sok emberi fogyasztásra kerülő állatban, felelős lehet a vörös húsra adott ​​ritka allergiás reakcióért is.

A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot Múlt héten Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna megkapta a kémiai Nobelt a CRISPR génszerkesztési eljárás feltalálásáért, ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés: vajon milyen jövővel kecsegtet annak széles körű alkalmazása?

Kullancs csípés

Az alfa-gal szindrómának nevezett állapot leggyakrabban úgy alakul ki, ha egy speciális kullancs (amblyomma americanum) csípés nyomán a szervezetbe kerül az alfa-gal cukor. Ez olyan immunválaszt eredményez, mely később allergiás reakciót vált ki a vörös húsra, például marhára, sertéshúsra vagy bárányra.

A Revivicor által tenyésztett disznók sejtjeinek felszínéről eltávolították az alfa-gal cukrokat. Az FDA decemberben jóváhagyta a beavatkozást és mind emberi fogyasztásra, mind pedig gyógyászati felhasználásra is alkalmasnak és biztonságosnak ítélte az állatokat. Közleményük szerint “GalSafe” az első olyan génmódosított állatok, melyeket mindkét célra engedélyeztek.

Már 'készülnek' a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek Ausztrál zoológusok nemrégiben egyedülálló megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására: génmódosítással próbálták megváltoztatni a tehénszőr színét, és ellenállóvá tenni az emlősöket a klímaváltozással szemben.

A Revivicor eredményei valóban lenyűgözőek, páviánba ültetve két és fél évig tudták működésben tartani a transzplantált szervet, a vese esetében pedig több mint hat hónapig működött az áthelyezett szerv. A kutatók előtt még hosszú fejlesztési út állhat, de már az eddigi eredmények felhasználásával is életben tarthatók olyan donorszervekre váró betegek, akiknek máskülönben csak kevés reményük nem lenne, a várólisták említett hossza miatt.

(Forrás: Futurehuman, FDA Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Áttörés jöhet a génszerkesztésben 2015-öt írtunk, amikor a Science az év tudományos áttörésének választotta a DNS szerkesztésére alkalmas molekuláris ollót, ismertebb nevén a CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológiát, ami sokkal hatékonyabbnak bizonyult a korábbi eljárásokhoz képest. Most pedig úgy tűnik, a kutatók hatásos módszert találtak a genomszerkesztési módszer biztonságosabbá tételére.

A világ első génszerkesztett újszülötteinek orvosát három év börtönre ítélték Lulu és Nana tavaly októberben látták meg a napvilágot Kínában. Ők a világ első újszülöttei, akiken előzetesen alkalmazták a CRISPR technológiát. A kezelőorvosukat elítélték tiltott orvosi tevékenység végzéséért.

Rettenetesen balul sült el a humán embrión végzett génmódosító kísérlet A már sokszor használt CRISPR technológiával szeretett volna egy londoni labor génmódosítást végezni emberi magzatokon. A kísérlet olyan rosszul végződött, hogy teljesen megkérdőjeleződik az embriók génszerkesztésének a jövője.