A Föld mágneses mezejének, pontosabban a Napból érkező töltött részecskékkel találkozó és azokat pályájukról eltérítő erőknek a hatása folyamatosan védi a földi életet, azonban jelenlétét ritkán érzékeljük, inkább csak az extrém esetekben, egy-egy erőteljes napkitörés alkalmával az elektromos eszközöket és infrastrukturát befolyásoló negatív következmények során szembesülünk vele, milyen nagy szükség is van a van Allen övezet biztonsági zónájának működésére. A mágneses tér kialakulásáról és viselkedéséről sokat megtudhattak a kutatók a műholdas megfigyelések adatai alapján és az elmúlt években több olyan hangfelvétel is napvilágot látott, amelyen a mágneses tér hátborzongató "hangját" lehet hallani.
Az ilyen jellegű hanganyagok persze valójában mesterséges alkotások, amelyeket a mágneses térről beérkező adatokból kiindulva szerkesztenek meg a felvételek alkotói, de az eredmények a szórakoztatás mellett érdekességet is tartogathatnak a tudósok számára, mivel a hangok a mező dinamikus és komplex változásait, a részecskék mozgását reprezentálják. 2019-ben a Helsinki Egyetem kutatói készítették el a mágneses erőtér hátborzongatónak tűnő hangjainak modelljét, amihez a Cluster küldetés négy szondájának adatait használták fel. 2020-ban az Európai Űrügynökség BepiColombo űreszköze által gyűjtött 8 órányi adat 26 másodpercbe sűrített szonifikációján mutatták be, hogy hogyan szólhatna a mágneses tér és egy napvihar találkozása, most pedig Dán Műszaki Egyetem tudósai próbálták meg újabb formába önteni a mező interakciójának jeleit.
A Swarm műholdak adataiból létrehozott alkotás különös hangzása az Európai Űrügynökség leírása szerint igen ijesztő, de a kutatók mégis lejátszák majd a koppenhágai lakosoknak egészen október végéig reggeltől estig három időpontban, hogy demonstrálják, hogyan változott a mágneses tér az elmúlt százezer évben. A mágneses mező moraja mellett egy 2010. november 3-án lezajlott geomágneses vihar jeleit is hallani lehet a hanganyagon, amit a Swarm műholdak detektáltak.
(Fotó: ESA/ATG medialab)