A michigani M-185-ös és a Route 66 bizonyos szempontból sorstársak, ugyanis egyik sem szerepel az autópályák hivatalos nyilvántartásában. Ám amíg a Route 66-ot azért kellett kivenni, mert átvette helyét az államközi pályarendszer, addig az M-185-ös soha nem is szerepelt a jegyzékben, ugyanis egy olyan szigeten épült, ahová kizárólag komppal lehet eljutni. És ami még fontosabb, ez az egyetlen állami országút az Egyesült Államokban, amelyen gépjárművek nem közlekedhetnek. De akkor mi értelme az egésznek?
A történet a tizenkilencedik század vége felé kezdődött, miután az Amerikai Egyesült Államokban egyre népszerűbbek lettek az autók. Eleinte persze ritkaság számba ment, hogy valaki megengedhette magának a négykerekűt. Nem úgy a Huron-tavon elhelyezkedő Mackinac-szigeten, ahol egy újgazdag orvos az elsők között büszkélkedhetett újdonsült járgányával. A szigetlakók azonban nem örültek ennek, a motorzúgás ugyanis rendszeresen a frászt hozta szerencsétlen lovaikra, melynek következtében több baleset is történt.
A felháborodás elérte célját, 1898-ban minden autót kitiltottak a szigetről.
1900-ban megkezdődtek Michigan állam útépítései, tíz évvel később pedig elkészült a szigetet közrefogó út, amit a tiltás miatt eleve szűkebbre építettek, hiszen senkinek sem kellett tartani gépjárművek felbukkanásától. Az útbővítés azonban évekkel később sem történt meg, ennek ellenére 1933-ban megkapta az M–185 elnevezést, így hivatalosan is országúttá nyilvánították. Aminek nem sok értelme van, hiszen
napjainkban is kizárólag gyalog, lóháton vagy lovaskocsival, valamint biciklivel járható.
Öröm az ürömben, hogy emiatt arrafelé a közúti baleset fogalma is jóformán ismeretlen. 2005-ig egy darab nem sok, annyi baleset sem történt az M–185-ön, utána is mindössze egy apróbb koccanás. A tiltás természetesen nem vonatkozik a tűzoltókra, mentőkre és rendőrökre, a szemetet azonban lovaskocsival gyűjtik. Illetve van egy kiskapu, azaz egy különleges engedély, melynek felmutatásával fel lehet hajtani az M–185-re, ebből viszont nem osztogatnak bőkezűen. Olyannyira nem, hogy mostanáig csak három esetet jegyeztek fel:
Hogy hiányoznak-e a szigetről az autók? Nem igazán, hiszen részben ennek köszönheti turisztikai népszerűségét. Évente mintegy félmillióan áthaladnak az M–185-ön, akik azonban nemcsak magára az útra, de a szigetre is kíváncsiak, hiszen ez Amerika második nemzeti parkja a Yellowstone után. Ami pedig a bicikliket illeti, összesen körülbelül ezerötszáz modell kölcsönözhető a szigeten, emiatt ugyanakkor a lopások is gyakoriak. Ezért a hatóság fokozott éberségre figyelmezteti a turistákat és a szigetlakókat.
(Fotó: Wikimedia Commons)