A Csuzsung marsjáró eddig 236 métert tett meg az Utopia Planitia síkságán a kicsivel több mint 42 marsi nap alatt, mióta megérkezett (egy teljes nap a vörös bolygón valamivel hosszabb, mint egy földi nap), és nem csak szelfit, hanem videófelvételeket is készített a tevékenységeiről.

Here are multiple videos from Mars taken by me! Including 3D stereo view of supersonic parachute deployment, landing process and more. HD Full Video: https://t.co/D4c12ZhW1B #Zhurong #Tianwen1 https://t.co/x6J65jRDdB

— Chinese Zhurong Mars Rover (@MarsZhurong) June 27, 2021

A rövid videókon az ejtőernyős ereszkedés és a platformról való legurulás (hanggal együtt) látható, valamint két kissé távolabbi felvétel arról, ahogyan a marsjáró a talajra helyezi a kamerát és elhátrál tőle, és egy pár másodperc erejéig látható forgás közben is a platform mellett.

Csia Jang, a Tienven-1 helyettes főtervezője a CCTV-nek elmondta, a hangfelvételeket elsősorban azzal a céllal készítették, hogy megfigyelhessék a szél hangját egy másik bolygón, amit végül a videón hallhatunk az azonban nem csak a szél, hanem a súrlódó fémek zaja is. Liu Csicsung, Kína űrmérnöki központjának igazgatója szerint a hangok segítségével alaposabban tudják elemezni a Mars atmoszféráját és a felszínen uralkodó körülményeket. A CCTV videóin nem csak az aktuális felvételek, hanem korábbi animációk is láthatóak a rover tevékenységéről.

(Fotó: CNSA)

További cikkek a témában:

A kínai marsjáró is elküldte az első fotókat a Mars felszínéről A Csuzsung szombaton hajtott végre sikeres leszállást a Marson, most pedig a kínai űrügynökség közzétette az első fotókat, amiket a marsjáró a bolygó felszínén készített.
A hetvenes évek Viking-2 küldetése után most a kínai marsjáró is megmutatta, hogyan néz ki az Utopia Planitia A Mars 3300 kilométeres Utopia síkságán járt már korábban egy Földről érkezett eszköz, a kínai marsjáró azonban sokkal alaposabban feltérképezheti a kietlen környéket.
A kínai marsjáró is sikeresen landolt a Marson, ezzel pedig azonnal történelmet írt Az USA és a Szovjetunió után Kína lett a harmadik olyan ország, amelynek sikerült leszállnia a vörös bolygó felszínére.