A kínai űrügynökség Tienven-1 űreszköze még február elején, hetekkel az amerikai szonda előtt érte el a Marsot, azonban a Perseverance-szal ellentétben nem szállt le azonnal, hanem pályára állt a bolygó körül. A Tienven-1 által szállított leszállóegység három hónapnyi várakozás után magyar idő szerint május 15-én kezdte meg a landolási manővert, amit a kínai állami televízió nemzetközi kiadása szerint sikeresen végre is hajtott, ezzel pedig az Egyesült Államok és a Szovjetunió után Kína lett a harmadik olyan ország, amelynek sikerült űreszközzel leszállnia a Mars felszínén (habár a Szovjetunió 1971-es Mars 3 küldetése inkább csak félsiker volt, hiszen a leszállás után 104 másodperccel végleg megszakadt a kapcsolat a leszállóegységgel). A Csuzsung sikere azt is jelenti, hogy

a történelem során először van egyszerre három aktív rover a Mars felszínén,

hiszen a kínai marsjáró és a Perseverance mellett még mindig üzemel a NASA korábbi marsjárója, a Curiosity is, ami csaknem egy évtizede érkezett meg a bolygóra.

A kínai űrügynökség elég sokat titkolózott a küldetéssel kapcsolatban, sokáig a marsjáró nevét sem hozták nyilvánosságra, a landolás pontos időpontja pedig csak csütörtökön derült ki a Kínai Tudományos Akadémia egyik tagja által tartott előadáson. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a NASA-val ellentétben a kínai űrügynökség nem is közvetítette élőben a landolást, de a következő napokban várhatóan több fotóra is számíthatunk majd a Csuzsungtól.

Maga a leszállás hasonló forgatókönyv szerint zajlott, mint a Perseverance esetében, habár kisebb különbségek azért voltak a manőver végrehajtásában. A leszállóegység a légkörbe belépve lézeres távolságmérővel és mikrohullámú érzékelővel mérte fel a helyzetét és sebességét, a felszínhez közeledve pedig az önvezető autókhoz hasonló technológiával, kamerákkal és LIDAR-okkal igyekezett elkerülni a lehetséges veszélyeket. Míg a Perseverance leszállóegysége a felszín felett lebegve eresztette le a marsjárót, addig a kínaiak egy rámpával szerelték fel a saját leszállóegységüket, így a felszínt elérve a 240 kilogrammos Csuzsung egyszerűen kigördült a talajra.

A kínaiak célpontja az Utopia Planitia volt, amely a Mars legnagyobb, 3300 kilométer átmérőjű kráterében található síkság. A kilencven marsi napra tervezett küldetés keretében a marsjáró itt geológiai méréseket fog végezni, a marsi kőzeteket és a bolygó légkörét tanulmányozza, valamint azt is megpróbálja kideríteni, hogy található-e vízjég az Utopia Planitia felszíne alatt.

(Gizmodo, Cnet)

További cikkek a témában:

Februárban három űreszköz is eléri a Marsot, az egyik pedig már egy képet is küldött Nem túlzás azt állítani, hogy a február történelmi hónap lesz az űrkutatásban, hiszen néhány napos különbséggel nem kevesebb, mint három űreszköz fogja elérni a vörös bolygót - ezek közül kettő olyan országé, akik most először jutnak el a Marsra.

Sikeres volt az Ingenuity tesztrepülése a Marson Először hajtott végre az emberiség motoros repülést egy idegen égitesten.

Így éltek és haltak a NASA eddigi roverei a Marson Az emberiség eddig hat misszió keretében küldött rovert a vörös bolygóra, ebből négy küldetést az amerikai űrhivatal hajtott végre – most ezeknek, az űrkutatásban úttörő szerepet játszó gépeknek a sokszor akár váratlanul megható történetét mutatjuk be.