Megérkeztek az űrhajósok Kína első valódi űrállomásának központi moduljára
2021 / 06 / 17 / Bobák Zsófia
Megérkeztek az űrhajósok Kína első valódi űrállomásának központi moduljára
Kína az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz képest sokkal később lépett be az űrversenybe, 2003-ban küldték fel az első űrhajósukat az űrbe, de idén már saját, az eddigi átmeneti egységeknél nagyobb állomást építenek, amire az első emberes misszió ma érkezett meg.

Az első kínai űrhajós (az országban őket taikonautának hívják) 2003 október 15-én indult el a világűrbe, hogy egy 21 órás misszió keretében bizonyítsa, immár három nemzet is rendelkezik a megfelelő technológiai háttérrel ahhoz, hogy emberes küldetéseket kivitelezzen a világűrben. Jurij Gagarin 1961 április 12-én, Alan Shepard szintén 1961 május 5-én lépett ki az űrbe, ők váltak az első szovjet, illetve az első amerikai űrhajóssá, akik elhagyták a Föld légkörét.

Jang Li-vej a Sencsou 5 küldetés résztvevőjeként valódi hírnévre tett szert Kínában, azóta pedig az ország folyamatosan fejleszti űrprogramját, Csaj Csekang 2008 szeptember 27-én első kínaiként indult űrsétára, Liu Jang vadászpilóta pedig 2012 június 16-án az első női, kínai űrhajós volt, aki űrbeli misszión vett részt a Sencsou 9 tagjaként. Az ország a gyors fejlődés ellenére egy tekintetben hátrányban maradt a többi nemzettel szemben, az űrhajósai ugyanis nem léphetnek a Nemzetközi Űrállomásra egy 2011-es amerikai szabályozás miatt. A Frank Wolf kongresszusi képviselőről elnevezett Wolf kiegészítés értelmében a NASA csak akkor oszthat meg információkat Kína űrügynökségével, ha előtte harminc nappal értesíti a tervekről a Kongresszust és egyeztet az FBI-al is arról, hogy az együttműködés során nem kerül sor technológiai ismeretek, érzékeny adatok átadására.

Az ország ezért saját űrállomás építésébe kezdett, amelynek kezdetlegesebb, kis méretű előfutárai, a Tienkung-1 és Tienkung-2 már egy évtizeddel ezelőtt pályára álltak. A Tienkung-1 kisebb busznyi nagyságú kísérleti modulja alacsonyabb pályán mozgott, mint az ISS és 2012-ben taikonautákat is fogadott, majd 2018 április elején befejezte küldetését és elégett az atmoszférában valahol a Csendes-óceán felett. A második állomást 2016-ban indították el az űrbe és ez volt a helyszíne Kína eddigi leghosszabb olyan küldetésének, amely során az űrhajósok huzamosabb ideig az űrben maradtak. Jin Hajpeng és Csen Dong 33 napot töltött a szűkös modulban a Sencsou-11 misszió alatt 2016-ban, amely egyben az ország eddigi utolsó emberes küldetése volt.

Idén azonban, ahogy arról korábban beszámoltunk, Kína már elkezdte építeni az első valódi, sokkal nagyobb méretű űrállomását, a Tienkungot, amely az eddigi 15*15 méteres kísérleti állomásokkal ellentétben már egy nagyobb lakás méretével rendelkezik, 110 négyzetméternyi területén helyet kapott három hálófülke és egy fürdőszoba is, így a ma érkező három taikonautának már nem kell szűkös körülmények között élnie és aludnia a küldetés alatt, ami egyébként is sokkal hosszabb lesz, mint a korábbi missziók, előreláthatólag három hónapig maradnak az űrhajósok az állomáson. Egyelőre a központi modul, a Tienho van csak készen, a teljes állomás még építés alatt áll, így az űrhajósok sok időt fognak kint az űrben tölteni, mialatt az összeszerelési és karbantartási munkákat végzik. Ehhez Liu Poming szakértelmére fognak majd támaszkodni a legénység tagjai, mivel ő már szerzett tapasztalatot az űrséták terén. A Sencsou-12 misszió tagjait elsősorban szakértelmük alapján választották ki, bár az egyik legénységi tag, Tang Hungpo most indult először küldetésre.

A Long March (Hosszú Menetelés) 2F rakéta a Góbi-sivatagban található Csiucsüan Űrközpontból indult magyar idő szerint hajnali 3 óra 22 perckor, és hat és fél óra repülés után 9:54-kor dokkolt a modulnál a hivatalos információk szerint. Ez volt az első automatikus dokkolás, amit kínai űrhajó kivitelezett, a taikonauták pedig hamarosan belépnek a modulba. A küldetést további missziók fogják követni, az összesen 11 misszió alatt teljesen felépítik a Tienkungot, amely a tervek szerint 10 évig teljesít majd szolgálatot. A kilövésről a közvetítést a fentebbi, a dokkolásról pedig az alábbi videón lehet megtekinteni.

(Fotó:Getty Images/VCG)

További cikkek a témában:

Sikeresen megérkezett az első misszió a kínai űrállomásra A személyzet nélküli Tiencsou-2 teherűrhajó többek között az űrsétákhoz szükséges szkafandereket és "tradicionális kínai ételeket" szállított az egyelőre még üresen álló Tienhóra, amelyet egy hónappal ezelőtt állított pályára a kínai űrügynökség.
Kína pályára állította az állandó űrállomása központi modulját A terveknek megfelelően a kínai űrügynökség csütörtökön, magyar idő szerint hajnali 5.20 körül fellőtte az első állandó űrállomásának a központi modulját, ami nem sokkal később Föld körüli pályára állt.
Kína és Oroszország közösen terveznek kutatóállomásokat a Holdra – akár az égitest felszínére is A tervet az együttműködésről tegnap jelentették be, de a két ország között az űrkutatással kapcsolatos kooperáció nem áll meg itt.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.