Az első kínai űrhajós (az országban őket taikonautának hívják) 2003 október 15-én indult el a világűrbe, hogy egy 21 órás misszió keretében bizonyítsa, immár három nemzet is rendelkezik a megfelelő technológiai háttérrel ahhoz, hogy emberes küldetéseket kivitelezzen a világűrben. Jurij Gagarin 1961 április 12-én, Alan Shepard szintén 1961 május 5-én lépett ki az űrbe, ők váltak az első szovjet, illetve az első amerikai űrhajóssá, akik elhagyták a Föld légkörét.

Jang Li-vej a Sencsou 5 küldetés résztvevőjeként valódi hírnévre tett szert Kínában, azóta pedig az ország folyamatosan fejleszti űrprogramját, Csaj Csekang 2008 szeptember 27-én első kínaiként indult űrsétára, Liu Jang vadászpilóta pedig 2012 június 16-án az első női, kínai űrhajós volt, aki űrbeli misszión vett részt a Sencsou 9 tagjaként. Az ország a gyors fejlődés ellenére egy tekintetben hátrányban maradt a többi nemzettel szemben, az űrhajósai ugyanis nem léphetnek a Nemzetközi Űrállomásra egy 2011-es amerikai szabályozás miatt. A Frank Wolf kongresszusi képviselőről elnevezett Wolf kiegészítés értelmében a NASA csak akkor oszthat meg információkat Kína űrügynökségével, ha előtte harminc nappal értesíti a tervekről a Kongresszust és egyeztet az FBI-al is arról, hogy az együttműködés során nem kerül sor technológiai ismeretek, érzékeny adatok átadására.

Az ország ezért saját űrállomás építésébe kezdett, amelynek kezdetlegesebb, kis méretű előfutárai, a Tienkung-1 és Tienkung-2 már egy évtizeddel ezelőtt pályára álltak. A Tienkung-1 kisebb busznyi nagyságú kísérleti modulja alacsonyabb pályán mozgott, mint az ISS és 2012-ben taikonautákat is fogadott, majd 2018 április elején befejezte küldetését és elégett az atmoszférában valahol a Csendes-óceán felett. A második állomást 2016-ban indították el az űrbe és ez volt a helyszíne Kína eddigi leghosszabb olyan küldetésének, amely során az űrhajósok huzamosabb ideig az űrben maradtak. Jin Hajpeng és Csen Dong 33 napot töltött a szűkös modulban a Sencsou-11 misszió alatt 2016-ban, amely egyben az ország eddigi utolsó emberes küldetése volt.

Idén azonban, ahogy arról korábban beszámoltunk, Kína már elkezdte építeni az első valódi, sokkal nagyobb méretű űrállomását, a Tienkungot, amely az eddigi 15*15 méteres kísérleti állomásokkal ellentétben már egy nagyobb lakás méretével rendelkezik, 110 négyzetméternyi területén helyet kapott három hálófülke és egy fürdőszoba is, így a ma érkező három taikonautának már nem kell szűkös körülmények között élnie és aludnia a küldetés alatt, ami egyébként is sokkal hosszabb lesz, mint a korábbi missziók, előreláthatólag három hónapig maradnak az űrhajósok az állomáson. Egyelőre a központi modul, a Tienho van csak készen, a teljes állomás még építés alatt áll, így az űrhajósok sok időt fognak kint az űrben tölteni, mialatt az összeszerelési és karbantartási munkákat végzik. Ehhez Liu Poming szakértelmére fognak majd támaszkodni a legénység tagjai, mivel ő már szerzett tapasztalatot az űrséták terén. A Sencsou-12 misszió tagjait elsősorban szakértelmük alapján választották ki, bár az egyik legénységi tag, Tang Hungpo most indult először küldetésre.

A Long March (Hosszú Menetelés) 2F rakéta a Góbi-sivatagban található Csiucsüan Űrközpontból indult magyar idő szerint hajnali 3 óra 22 perckor, és hat és fél óra repülés után 9:54-kor dokkolt a modulnál a hivatalos információk szerint. Ez volt az első automatikus dokkolás, amit kínai űrhajó kivitelezett, a taikonauták pedig hamarosan belépnek a modulba. A küldetést további missziók fogják követni, az összesen 11 misszió alatt teljesen felépítik a Tienkungot, amely a tervek szerint 10 évig teljesít majd szolgálatot. A kilövésről a közvetítést a fentebbi, a dokkolásról pedig az alábbi videón lehet megtekinteni.

(Fotó:Getty Images/VCG)

További cikkek a témában:

Sikeresen megérkezett az első misszió a kínai űrállomásra A személyzet nélküli Tiencsou-2 teherűrhajó többek között az űrsétákhoz szükséges szkafandereket és "tradicionális kínai ételeket" szállított az egyelőre még üresen álló Tienhóra, amelyet egy hónappal ezelőtt állított pályára a kínai űrügynökség.
Kína pályára állította az állandó űrállomása központi modulját A terveknek megfelelően a kínai űrügynökség csütörtökön, magyar idő szerint hajnali 5.20 körül fellőtte az első állandó űrállomásának a központi modulját, ami nem sokkal később Föld körüli pályára állt.
Kína és Oroszország közösen terveznek kutatóállomásokat a Holdra – akár az égitest felszínére is A tervet az együttműködésről tegnap jelentették be, de a két ország között az űrkutatással kapcsolatos kooperáció nem áll meg itt.