A műszaki okok miatt a tervezettnél másfél héttel később útjára indított Tiencsou-2 magyar idő szerint vasárnap hajnalban dokkolt az űrállomáson, ami az első volt a 2022-ig tervezett tíz misszióból. A CGTN beszámolója szerint a teherűrhajó összesen 6,9 tonnányi rakományt és üzemanyagot szállított a Tienhóra, többek között tudományos eszközöket, az űrsétákhoz szükséges szkafandereket és "tradicionális kínai ételeket", például Kung Pao csirkét is. Az űrhajót egy intelligens rakománykezelő rendszerrel is ellátták, amelynek segítségével az asztronauták könnyebben tudják megtalálni a szükséges eszközöket: a 208 rekesz mindegyikét ellátták egy QR-kóddal, amit a telefonjuk kamerájával beolvasva az űrhajósok a rekesz kinyitása nélkül is azonnal láthatják, hogy mit tartalmaz.
A küldetés során az űrhajót szállító Hosszú Menetelés 7 rakéta első fokozata még a pályára állás előtt levált, és visszazuhant az óceánba, vagyis ezúttal nem kellett attól tartani, hogy a rakéta darabjai esetleg rakott területre zuhanhatnak, ahogy történt a Tienho felbocsátása után.
Ahogy korábban írtunk róla, az április 28-án pályára állított központi modullal most először fordult elő, hogy egyszerre két űrállomás is kering a Föld körül, és bár a kínai űrállomás még teljesen kiépítve is jóval kisebb lesz, mint az ISS, a jelentőségét tovább növelik a Nemzetközi Űrállomás jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok. A kínai űrügynökség a következő hónapokban két kísérleti modullal is bővíti majd az űrállomást, amelyre az első asztronauták a tervek szerint júniusban érkezhetnek meg.
A kínai űrprogram az elmúlt időszakban az űrállomás mellett is jelentős sikereket könyvelhetett el, hiszen alig két hete sikeres leszállást hajtottak végre a Marson, ezzel az USA után Kína lett a második olyan ország, amely marsjárót küldött az égitestre.
(Borítókép: Yuan Chen/VCG/Getty Images)