Meghalt a második olyan ember a világon, akinek sertészívet ültettek be

2023 / 11 / 03 / Bobák Zsófia
Meghalt a második olyan ember a világon, akinek sertészívet ültettek be
Az első olyan ember a világon, akinek sertészívet ültettek be, két hónappal a műtét után halt meg, a második esetben a páciens hat héttel a transzplantáció után hunyt el.

A Marylandi Egyetem Orvosi Iskolájának október 31-ei közleménye szerint Lawrence Faucette, az a szívbeteg férfi, akinek ősszel sertésszívet ültettek be sajátja helyett, meghalt alig hat héttel a műtét után. A beteg végstádiumú szívbetegségben szenvedett és a xenotranszplantáció jelentette számára az utolsó reményt, de a megoldás az esetében nem működött, a szervezete kilökte az új szervet. Ez volt a második olyan alkalom a világon, amikor egy humán páciensbe sertésszívet ültettek be. Az első eset is hasonlóan végződött, a beteg nem élt sokáig az operáció után.

A xenotranszplantáció, vagyis az eltérő fajok közti "szervcsere", még közel sem jelent bevett gyakorlatot, legalábbis a teljes szív átültetése esetében, többek között azért sem, mert rendkívül nagy az esélye annak, hogy a beteg szervezete elutasítja az új szervet. Annak érdekében, hogy ennek a negatív kimenetelnek az esélyét csökkentsék, a szerveket biztosító Revivicor cég genetikailag módosított állatokat tenyészt kifejezetten abból a célból, hogy ellássa az orvosi intézményeket megfelelő minőségű szervekkel. Az úgynevezett GalSafe sertések teste, ahogy arra nevük is utal, nélkülözi az emberi szervezet számára idegen alfa-galt, mivel bennük a sejtek felszínén lévő alfa-gal cukrok létrejöttéért felelős gént kikapcsolták. Az alfa-gal hiánya miatt kevesebb az esély rá, hogy a páciensek immunrendszere elkezdi megtámadni és elpusztítani az új szervet. Bár a kilökődés folyamata nem csak fajok közti transzplantáció esetében, hanem emberi szervek átültetésénél is elkezdődhet és a lehetőséget nem lehet teljes mértékben elkerülni, de a GalSafe szervekhez nagy reményeket fűznek az orvosok.

Az első szívtranszplantációra egy genetikailag módosított sertésszívvel, amit emberbe ültettek be, tavaly januárban került sor - ekkor David Bennett kapta meg a szívet a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában. Bennett végső stádiumú szívbeteg volt, aki nem kerülhetett fel a transzplantációs listára, így a megoldást számára már csak a sertésdonor jelenthette. Bár a műtét sikeres volt és a férfi az operáció után kezdett lassan felépülni, de az állapota hirtelen súlyosbodott és néhány nap leforgása alatt belehalt a komplikációkba. A szervei felmondták a szolgálatot és az orvosok nyilatkozata szerint az is az okok között szerepelhetett, hogy a Bennett eleve nagyon rossz állapotban került kórházba a műtét előtt.

A Marylandi Egyetem Orvosi Iskolája nemrégen másodszor is elvégezte a transzplantációt szintén a Revivicor sertésszívével, de a műtét ez alkalommal sem végződött pozitívan és a páciens hat héttel a műtét után meghalt a kórházban. Az 58 éves Lawrence Faucette-et szeptember 20-án operálták meg és a műtét után, Bennetthez hasonlóan, a javulás jeleit mutatta: sok időt töltött a családjával és kártyajátékot is játszott, de néhány hét után a teste elkezdte kilökni az új szívet. A férfi október 30-án halt meg.

Faucette esete sokban hasonlított az első alkalomhoz, mikor sertésszívet ültettek be: a férfi szintén rossz állapotban került kórházba, a szíve le is állt műtét előtt és újra kellett éleszteni. A Marylandi Egyetem orvosai az elkövetkezőkben azt vizsgálják majd, hogy a két eset során szerzett tapasztalatok alapján milyen faktorok játszhattak szerepet a betegek halálában és milyen változtatásokra van szükség a negatívumok elkerülésére, hogy a xenotranszplantáció végül sikeresen alkalmazható alternatívát kínálhasson az emberek számára a hagyományos szervdonorok szűkössége idején. Az első műtét és kezelés kivizsgálása után az orvosok arra jutottak, hogy a beteg halálához hozzájárulhatott a sertés citomegalovírus jelenléte a donorállat szívében, valamint az intravénás immunglobulin-terápia is, ami károsította a szív izomsejtjeit.

(Fotó: University of Maryland School of Medicine)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.