A végső stádiumban lévő szívbeteg, David Bennett nem kerülhetett fel a hivatalos transzplantációs listákra, vagyis nem kaphatott emberi donorszervet, ezért utolsó esélyként beleegyezett a sertésszív átültetésbe, amelyet a Revivicor cég génmódosított sertéséből származó szívvel oldottak meg a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában (UMMC). A műtét számos etikai kérdést felvetett, kezdve attól, hogy vajon egy olyan módszer, amire csak az eset sürgős jellege miatt adtak ki hivatalosan engedélyt, mennyire biztonságos a beteg számára, azon át, hogy mennyire kell figyelembe venni egy páciens múltját a donorszervek elosztásakor a szűkös tartalékokra való tekintettel, egészen az állatvédelmi aggályokig, de a műtétet végző orvosok nyilatkozata szerint a beavatkozás nem csak Bennett számára jelentett újabb esélyt, hanem "történelmi és hatalmas lépés" volt a xenotranszplantációk terén.

Az állati donorszervek emberbe való beültetésének egyik legnagyobb problémája a kilökődés veszélye, amelyet manapság már nem csak gyógyszerekkel, hanem újabb orvosi technológiákkal, például génmódosítással is tudnak csökkenteni a szakemberek. A Revivicor egyike azoknak a cégeknek, amelyek a transzplantációs célokra szánt sertések szerveit génmódosítás útján az emberi test működésével kompatibilissé próbálják tenni, ennek érdekében fejlesztették ki a GalSafe disznókat, amelyek szervezetében a sejtek felszínén lévő alfa-gal cukrok létrejöttéért felelős gént kikapcsolták. Ezzel potenciálisan megelőzhetőek azok a negatív reakciók, amelyekkel az emberi immunrendszer normál esetben reagál az alfa-galt tartalmazó sertésszervekre és ezáltal elindítja a szerv pusztulásának és kilökődésének folyamatát.

Az első génmódosított szerveket a közelmúltban próbálták ki humán pácienseken, először veséket teszteltek embereken, majd idén januárban megtörtént az első szívátültetés is. A xenotranszplantáció alanya, David Bennett a műtét után magához tért és az elkövetkező hetekben nem utaltak rá jelek, hogy elindult volna a kilökődés folyamata.

"Az összes paraméter azt mutatja, hogy a szív olyan jó, mintha új lenne"

- mondta Muhammad M. Mohiuddin, a UMSM Szív Xenotranszplantációs Programjának vezetője három héttel ezelőtt.

A betegről megosztott felvételek tanúsága szerint a férfi továbbra is ágyban feküdt ugyan, de alapvető tevékenységekre már képes volt, kommunikált a terapeutákkal és figyelemmel követte a február 14-én megrendezett amerikaifutball-bajnokság, a Super Bowl televíziós közvetítését. Benettnek azonban végül nem sikerült felgyógyulnia, március 8-án, két hónappal a műtét után meghalt a kórházban.

A Marylandi Egyetem Orvosi Iskolájának közleménye szerint a beteg állapota napokkal előtte elkezdett romlani, de a kórház hivatalosan egyelőre nem adott ki arról információt, hogy pontosan mi okozta a problémát, mivel a vizsgálatok még tartanak. A New York Times beszámolója szerint a kórház szóvivője elmondta: a halál beálltakor nem állapítottak meg semmilyen nyilvánvaló okot, ami a szív működésének leállását indokolta volna. Dr. Mohiuddin elmondása szerint az időről időre fellépő fertőzések, amelyek kezelését nehezen tudták egyensúlyba hozni az immunoszupresszáns gyógyszerekkel, hozzájárulhattak ahhoz, hogy a beteg szervei egy idő után sorban elkezdték felmondani a szolgálatot, valamint az is nehezítette a helyzetet, hogy Benett rendkívül rossz állapotban került be a kórházba a műtét előtt. Még ha a jelenlegi transzplantáció nem is végződött pozitív módon, de az orvosok bíznak a xenotranszplantációs eljárások jövőjében és további teszteket terveznek.

"Felbecsülhetetlenül értékes betekintést nyertünk azzal, hogy megismertük, hogy a genetikailag módosított sertésszív jól tud működni az emberi testben, ha az immunrendszer megfelelően gátolva van."

- nyilatkozta Mohiuddin - "Optimisták maradunk és a munka folytatását tervezzük a jövőbeli klinikai tesztekkel."

(Fotó: University of Maryland School of Medicine)